Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Horváth Sándor O. P: A pápaság mint a vándoregyház világossága és erőssége (Folyt.)
A PÁPASÁG MINT A VÁNDOREGYHÁZ VILÁGOSSÁGA ÉS ERŐSSÉGE 9 pillantja annak a tárgykörnek a vonalait, amely a tekintély erejében felcsillanhat előtte (obiectum materiale in communi), mikor pedig további szemlélete az egyes tárgyakat véteti észre (obiectum materiale determinatum), akkor ismét csak a tekintély alakítja azokat sajátosan megismert tárgyakká (obiectum formale quod). A tekintély ilyen organikus, az értelem természetéből fakadó meglátásával találkozunk az észelvek felismerésénél és ez az észelveket minemüségükben felfogó belátás kíséri további működésében és hajtja mindaddig, amíg az egyes tárgyakra vonatkozó ismeretét is belátássá tudja formálni. Ilyen organikus meglátás véteti észre a hivő lelkében megjelenő Veritas primât is. Ha a lélekben van, akkor fényességének és világító erejének az értelem épúgy » nem tud ellenállom, mint ahogyan az észelvek hatókörétől nem mentesítheti magát. A különbség azonban mégis lényeges. Az észelvek fénye tiszta értelmi világosság (lumen intellectuale ut sic). Teljesen független az akarattól, amely tehetetlen vele szemben. Felfüggesztheti az értelem működését, átmenetileg bizonyos tekintetben elküldheti ezt a tétlenség nirvánájába, de sehogysem akadályozhatja meg azt, hogy a működő értelem ezt a fényt észre ne vegye vagy ellenkező fényben lásson és működjék. Az értelem természetében adott erre szükségszerűen determinált, minden más nyomóerő befolyásától függetlenített értelmi fény ez. A hit tárgyi fénye, a Veritas prima, azonban nem tiszta értelmi, hanem az akarat befolyásától függő fény. Hogy a lélekben megvalósuljon (Isten irgalmas jósága hozza létre újjászületése révén, de legalább is, mint ennek kezdetét, elvetvén benne az Istenbe lehorgonyzott élet magvát), szükséges az új istenvágy, a pius credulitatis affectus. Hogy pedig fényessége átáradjon az értelemre, hogy felcsillanását meg ne akadályozza, működését el ne nyomja a természet ereje, az észelvek pedig, meg az általuk elsajátított ismeretek (a hit környékei) a Veritas prima fényhatásait lehetetlenné ne tegyék, megint az akaratnak most már megerősített üdvösségvágya okozza. így tehát a Veritas prima az akarattal együttműködő és ennek az adottságaitól is függő értelmi fény (lumen intellectuale ex coniundione cum voluntate). Fény ez, amely azonban az akaratra ható erőhöz is viszonylik, általa kiegészítendő, hogy az értelemre meggyőzően, vagy a meggyőződést kiváltó működéssel hathasson (captivatio intellectus). A zsilipek nem nyílnak meg a tisztán értelmi tényezők adottságai révén, az akarat üdvösségvágyának is hozzá kell járulnia ennek a műveletnek az elvégzéséhez. Az észelvek fényének beömléséhez elegendő a természetes ismeretvágy (desiderium naturale sciendi), a Veritas prima világosságának felcsillanását már nagyobb, az Istentől irányított és a lélekbe öntött üdvösségvágy, a tormentum infiniti, különös és határozott megjelenése válthatja csak ki. De ha egyszer kiváltódott és a lélekben felcsillant, akkor époly, sőt nagyobb erővel hat az elmére, mint az észelvek. Organikus felcsillanás, észrevétel
