Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
84 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN A vezér ellen felhozott szörnyű vádakat elemezve a szerző szélés alapon tárgyalja a II. Frigyes császár által támogatott arabizáló szellem hatását az egykorú szellemi életre és annak Jakabbal való összefüggéseit. Magyarországi Sándor ágostonrendi szerzetes a középkori scholasztika és a vele összenőtt Sorbonne-egyetem fénykorának végső peremén, a XIV. század elején a világhírű főiskola licentiátusa, majd magistère, nyilvános tanára volt. VIII. Bonifác és Szép Fülöp nagy mérkőzésében, valószínűleg a rend érdekében, megmaradt tanszékén, míg a ferencesek inkább a száműzetést választották. Munkái nem maradtak fenn, vagy esetleg a tudományos gyűjtemények homályában lappanganak, azonban legkiválóbb tanítványa, az olasz ágostonrendi Prospero di Reggio Emilia Quaestiones című munkájában, mely a Vatikán kódexei közt maradt ránk, Johannes Duns Scotus és korának más nagyjai közt említi őt. A tudós szerzetes egyéniségének ismertetése módot nyújtott a szerzőnek arra, hogy nagy vonásokban megrajzolja az ágoston- rend letelepedését hazánkban és annak kapcsolatait a francia és Anjou- udvarokkal. Galla Ferenc. Félegyházy József: A tatárjárás történeti kútfőinek kritikája. Vác, 1941. 69 lap. A második világháború, melynek térbeli kiterjedése és elkeseredett pusztító hatása az előző arányait már felülmúlni látszik, mintha elterelte volna a magyarság figyelmét a hétszáz éve lefolyt tatárpusztítás történeti eseményétől. A történetírás is szinte átsurrant felette mélyebb értékű irodalom kitermelése nélkül, ami lehetővé tette volna a nagy esemény újjáértéke- lését és a világháború örvényébe egyre jobban belesodródó magyarság számára történeti hivatásával összefüggő okulások leszűrését. Félegyházy a történetírás alapelveivel, a források értékelésével foglalkozik, de kiterjed a tatárjárás különböző történetszemlélésének megbírálására is. Noha elveti az esemény nagy arányairól, főképen szörnyű pusztításairól újabban lekicsinylőleg vélekedő szemléletet felületessége miatt, de főképen előfeltételből kiinduló célzatossága miatt, mégis elismeri, hogy az ellenvélemények kisarjadása elősegítette a hagyományos szemlélet több pontban való tisztázását és mélyebb igazolását. Majd a tatárjárás három legfontosabb forrásának kritikai vizsgálata következik. Éles szemmel, de mindvégig józan kritikával értékeli Rogerius mester Siralmas Énekét, Spalatói Tamás főesperes történetének idevágó fejezetét és a Magyarország Romlásának Siratása című elbeszélő költeményt. Végül Gombos Albin Catalogusa nyomán ismerteti a különböző kisebb jelentőségű forrásokat. Galla Ferenc. Dr. Móra Mihály: Házassági kereseti jog a kötelék! perben az egyházi jog szerint. Jogtörténeti és jogdogmatikai adalék a C. I. C. 1971. kánonjához. (A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem egyházi jogi szemináriumának Értekezései sorában 2. szám, polgári törvénykezési jogi szemináriumának Értekezései közt a 3. szám.) Baranyay Jusztin előszavával. Budapest, 1941. A Szent István-Társulat főbizománya. 8° X + 260 1.
