Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 83 élete töretlenül áll. Tehát egyéb mélyreható történeti eseményeknek kellett bekövetkezniök, amelyek rombadöntve a középkori magyar államiságot a vele összenőtt vallási életet is alapjaiban megingatták és melegágyat készítettek a nyugatról betörő vallási áramlat számára. Galla Ferenc. Juhász Kálmán: A Csanádi székeskáptalan a középkorban (1030—1552). Makó, 1941. 163 1. Ára 12 P. A munka a Csanádmegyei Könyvtár című sorozatban jelent meg és szervesen beleilleszkedik a szerző magyar és német nyelvű újabb munkáinak sorába, amelyek az egyházmegye múltját vetítik az utókor szeme elé. Dr. móri Glattfelder Gyula megyéspüspök, egyetemünk díszdoktorának harmincéves főpásztori jubileuma alkalmával látott napvilágot. Lelkiismeretes, hangya- szorgalmú és széleskörű kutatás eredménye. Tulajdonképen nem a káptalan történetét adja, hanem az egyes káptalani méltóságok és fokozatok viselőinek életadatait gyűjti össze és közli a káptalani kiadványok és egyéb kútfőkivonatok hosszú sorát, ezért a regesztaszerűség benyomását kelti. Helyszűke miatt a szerző kénytelen volt a személyi adatok lelőhelyeinek idézését mellőzni, ami a további kutatásnak a lehetőségét tetemesen megnehezíti. Néhány szép oklevélfénykép díszíti a gondosan szerkesztett és kifogástalanul előállított munkát. Az értékes művet át-meg átforgatva nem tudunk megszabadulni attól az érzéstől, hogy a tudós fáradalma csak akkor lesz méltóképen megkoronázva, ha az adatok és történeti analógiák okos felhasználásával a káptalan vallási, szellemi és gazdasági életének történetét is megírja az arra hivatott szerző. Galla Ferenc. Gábriel Asztrik: Magyarországi Jakab «eretneksége» a XIII. századi Franciaországban. Pécs, 1941. 31 lap. — Magyarországi Sándor mester, a középkori Sorbonne tanára. Budapest, 1941. 21 lap. A szerzőt Franciaországban végzett előtanulmányai és eddigi irodalmi tevékenysége egyaránt a francia-magyar szellemi kapcsolatok egyik hivatott búvárává avatták. Különösen a középkori szerzetesi és tudományos élet mozzanatai érdeklik, amelyekben ügyes szemmel veszi észre az elhalványult magyar vonatkozásokat. Egy-egy kisebb lélekzetü értekezésében is a tárgy alapos megvilágítása és kifejtése mellett a megfelelő szellemtörténeti háttér megrajzolására törekszik, ami kerekdeddé teszi a számtalan apró adatból összeillesztett előadását. A magyar származású Jakab mester, miután elhagyta szerzetét, a cisztercita rendet, a Szentföld visszahóditására keletkezett pásztorkeresztesek felkelésének élére állott. A megbízhatatlan, elégedetlen és zabolátlan elemekből összeverődött tömeg útját pusztítások és véres cselekmények jelezték mindenütt az országban. Noha a vezérek isteni küldetésre hivatkoztak, a vállalkozásnak súlyos vallási tévedései is voltak. Szembeszálltak a papsággal, a szentségeket semmiseknek tekintették, szabadon oldoztak és tartottak meg bűnöket, a házasságot feibonthatónak hirdették. A mozgalomnak tehát vallás- é* társadalomellenes jellege volt. Végül is sikerült az elfajult mozgalmat elfojtani : a tömeget szétszórták, a vezéreket pedig kivégezték. 6*
