Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
dalomra mindenkit, aki be nem igazolta keresztény származását. 1612-ben V. Pál pápa nagy óvatosságot ajánlott a zsidószármazásúak felszentelésénél, de felszentelésüket nem tiltotta meg. 1621-ben az illetékes római kongregáció pedig kimondotta, hogy egy pap sem akadályozható a prédikálásban vagy a gyóntatásban azon a címen, hogy zsidószármazású. Kontor Lajos. (Folytatása következik.) irodalom — Literatur — Bulletin. I. I. Hazai. Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 1940. 181 1. Ára 6 P. A reformáció és Mohács előestéjén álló magyarság vallásos életének tárgyilagos és beható értékelése nemcsak a középkori magyar szellemi életkép megfestésének utolsó ecsetvonása, hanem egyúttal a küszöbönálló magyar- országi reformáció mélyebb megismerésének egyik feltétele is. A protestáns szempontoktól irányított történetírás a magyar középkor végét úgy tünteti fel, mint feltartóztathatatlan erkölcsi süllyedés és hitéleti szétesés korszakát, amely természetszerűleg megérlelte az évszázados tehertételektől roskadozó időszerűtlen római egyház összeroppanását és az újkori vallásosság ígéretét magával hozó protestantizmus megszületését. Ezzel a hagyományosnak mondható beállítással szemben katolikus egyháztörténészeinknek a helyzet tisztázására irányuló törekvése kevés megértésre talált. Legújabban Szekfű Gyula megállapításai a magyar katolicizmus XVI. századi helyzetéről és a protestantizmus elterjedéséről több alapvető kérdésben határozottan előmozdították úgy a történeti valóság helyesebb megismerését, mint a magyar történetírás tárgyilagosságára való törekvését. A szerző is világi történetíró létére fogott a jagellókori magyarság vallásos életének ismertetéséhez és leméréséhez. A széleskörű kutatás, a nagyfontosságú tárgyban való komoly elmélyülés és annak módszeres feldolgozása különös értéket adnak tárgyilagos megállapításainak. A szerző többet mond könyve címében, mint amennyit annak tartalmában elmond. A köz- és magánélet erkölcsi viszonyaira, a szorosan vett társadalmi erkölcsi élet megrajzolására nem terjeszkedett ki, mert erről külön munkában kíván foglalkozni. A vallásos életnek főképen egyházias jellegű megnyilvánulásait vizsgálta, de azokból közvetlen következtetéseket vonhatunk le a társadalmi erkölcs szintjének megállapítására is. ' A munka hat fejezetben tárja fel a középkorvégi vallásos élet képét. Az első fejezet Temesvári Pelbárt és Laskai Ozsvát munkái alapján egységes összefoglalásban ismerteti a vallásos életeszményeket, melyeket a koldulórendek képviseltek. A két nagy magyar hitszónok műveinek alapos felhasználása úgyszólván az első komoly kísérlet ahhoz, hogy a legilletékesebb források segítségével nyúljunk a kor lelkiségének megismeréséhez. Hátra van még egy nagy kötelessége a magyar tudományos irodalomnak : a két világnagyság IRODALOM — LITERATUR BULLETIN 81 Tbeologia. 6
