Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
A ZSIDÓK, A MEGKERESZTELT ZSIDÓK EGYHÁZJOGI HELYZETE TI tetéssel fenyegette meg azokat a zsidókat, akik a feltámadást, az utolsó ítéletet és az angyalok létezését tagadták. Az inquisitio idején főleg azokat a zsidókat büntették, akik a keresztényeket hitük elhagyására biztatták, később azonban az inquisitio büntetéssel sújtott minden zsidót, aki tagadta a keresztény hitigazságokat. XIII. Gergely pápa ezekben az ügyekben meg is állapította az inquisitio illetékességét. Több bajuk volt a zsidóknak imáik miatt. Már Justinianus és Origenes megemlékeztek arról, hogy a zsidók imái tele vannak átkozódásokkal, különösen a zsidó hitet elhagyók megátkozását tartalmazó ima miatt volt sok panasz. Ez a vád évszázadokon át megnyilvánult a zsidók ellen s még az inquisitio sem tudta elnémítani az ilyen imák létezésére vonatkozó panaszokat. I. Ferdinánd 1413-ban elrendelte, hogy a zsidók imáiból ezeket a kifogásolt részeket törölni kell s aki ezt nem teszi vagy az imára Amen-nel felel, azt száz korbácsütéssel kell sújtani. Még erősebb ellenszenvvel viseltetett az egész középkor a talmud iránt. Már Szent Hieronymus azt mondotta a talmudról, hogy sok szégyenletes rész van benne, amiről csak pirulva lehet beszélni. A 10. toledoi zsinat minden tfz éven felüli zsidót száz korbácsra ítélt, ha olyan könyveket olvas, amelyek Krisztus vallását becsmérlik. Visszaesés esetén vagyonelkobzás volt a büntetés. Az ókorban és a középkor elején sok hasonló törvényt hoztak, de azokból kitűnik, hogy a törvényhozók nem nagyon ismerték a talmud hiteles szövegét. «Meglehetősen sikerült a zsidóknak — mondja Browe — a talmudot a keresztények előtt titokban tartani.» Egy Donin nevű megkeresztelkedett zsidó kezdte meg a franciaországi La Rochelle-ban a valódi talmud ellen a hadjáratot. Donin 35 pontban összefoglalta a talmud lényegét s azt IX. Gergely pápa elé terjesztette. A pápa ennek alapján 1239-ben elrendelte hogy a böjt első szombatján a zsidó könyveket a zsinagógákban el kell kobozni. Az erről szóló bullát a pápa megküldötte Franciaország, Anglia, Aragónia, Kastilia és Portugália királyainak és püspökeinek, de a bullát csak Franciaországban hajtották végre. Itt a király keresztényekből és zsidókból álló szakértőkre bízta a talmud elbírálását. Ez a bíróság hitelesnek minősítette Donin talmud- kivonatát, mire a lefoglalt 24 kocsirakomány könyvet nyilvánosan elégették. A többi országba : Olaszországba, Ausztriába, Csehországba, Magyar- országba, Lengyelországba és Németországba IX. Gergely nem küldötte meg a bullát, így ezekben az országokban nem történt semmi. Nem hajtották végre a bullát Angliában sem s még Spanyolországban is megakadályozta a zsidóság befolyása a pápai bulla végrehajtását. XIII. Benedek pápa alatt éledtek fel újra a talmud-elleni harcok. XIII. Benedek, aki sokat fáradozott a zsidók megtérítésén, végül szembefordult velük s 1415-ben kiadta nagy zsidó-bulláját. Mielőtt azonban annak eredménye lehetett volna, V. Márton pápa 1421-ben visszavonta azt. 1419-ben a bécsi teológiai fakultáson ült össze bizottság a zsidókérdés tárgyalására, de eredmény nélkül oszlott szét. Ezt követően Németországban robbant ki ismét az ügy, ugyanis egy Pfefferkorn nevű zsidó konvertita
