Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
76 KONTOR LAJOS keresztény vallást vagy pedig kivándorolnak. Ezek a kényszerrendszabályok azonban ritkán voltak csupán a vallási türelmetlenség megnyilvánulásai, inkább anyagi vonatkozású okok játszottak közre. Általában Justinianus törvénye maradt a zsinórmérték : a zsidóknak nem leket több szabadságuk és joguk, mint amennyi megélhetésükhöz szükséges. Ez volt az alapelve annak a védőbullának is, amelyet több pápa megerősített. Jellemző III. Sándor pápa 1180-ban kiadott következő rendelkezése : «Ha a zsinagóga összedőléssel fenyeget, et lehet tűrni újnak az építését, de az ne legyen nagyobb és értékesebb, mint a régi volto. Ez IX. Gergely törvénye révén irányadó maradt az egész középkorban. Végeredményben a zsidók a középkorban nem élveztek vallási szabadságot, csak megtűrték őket, de vallásuk miatt — a nyugati gót birodalmat kivéve — nem kerültek soha bíróság elé. A kor felfogását IV. Ince pápa levele mutatja, amelyet 1247-ben Franciaország királyához intézett : «Isteni rendelésből el kell tűrnünk a zsidókat». Ez a tűrés azonban olyan kegyelem, amelyet a zsidók nem érdemeltek ki. A kanonisták és teológusok felfogása is ez volt (Halesi Sándor, Aquinói Szent Tamás), egyikük sem látott a zsidó hitben olyan vallást, amelyet be kellene tiltani. A mai Spanyolország területén a gótok eleinte enyhén bántak a zsidókkal, de állandóan szigorították az ellenük hozott törvényeket. A 611-ben tartott toledoi zsinat megtiltotta a körülmetélést, a zsidó ritus szerinti házassága kötést, a hústörvények megtartását. Nem létesíthettek a zsidók zsinagógát, temetőt, iskolát, nem ünnepelhették a szombatot s nem olvashatták a talmudot. A zsidók a városokban már kezdettől csak egy zsinagógát építhettek, ezt XIII. Benedek11415-ben törvényben mondta ki. (Hasonló rendelkezéseket hoztak a reformáció után a protestáns fejedelmek is.) A zsinagóga nem lehetett magasabb, mint a katolikus templom. Temetőt a középkorban mindenütt létesíthettek, de gyakran előfordult, hogy adót követelt a földesúr, ha a holttestet az ő területén át vitték a temetőbe. Ezt később sok helyütt megtiltották, így Magyarországon megtiltotta IV. Béla.2 A zsidók istentiszteleteit soha nem zavarták. Justinianus egyik törvénye ugyan megtiltotta, hogy a zsidók a keresztényekkel egyidőben tartsák a Húsvétot, továbbá elrendelte, hogy a Szentírást ne csak a zsidó, hanem a lakós- ság nyelvén is fel kell olvasni, de más zsidóellenes intézkedés emléke ebből a korból nem maradt fenn. A palermói érsek 598-ban azon a cimen konfis- káltatta a zsinagógát, hogy túlhangosan énekelnek benne s ezzel zavarják a szomszédos keresztény templomban az istentiszteletet, a pápa azonban hatálytalanította ezt az intézkedést. A hangos imádkozás miatt többször érte kellemetlenség a zsidókat, így XII. Benedek pápa 1335-ben felhatalmazást adott a pozsonyi zsinagóga lerombolására, mert a zsidók hangoskodása zavarta a szomszédos cisztercita-zárda kórusimáját. Hitelveik miatt ritkán zaklatták a zsidókat. Justinianus 553-ban bün1 XIII. Benedek avignoni pápa (Peter de Luna). 2 Monumenta Hungáriáé ludaica, Budapest, 1903. — Josef Bergt: Geschichte der ungarischen Juden, 1879.
