Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
Szemle A zsidók, a melkeresztelt zsidók és utódaik egy- házjogi helyzete a történelem folyamán. A kereszténység elterjedésétől kezdve a középkoron át, sőt azon tül is, a zsidókat nem tekintették teljes jogú állampolgároknak. Nem lehettek bírák, hivatalnokok, megkülönböztető jellel látták el őket, gettóban kellett élniök s nem folytathattak társadalmi érintkezést a keresztényekkel. A pápák, a zsinatok ismételten hoztak ilyen törvényeket s a világi fejedelmeket ismételten figyelmeztették azok betartására. Kevésbbé ismertek azok a jogszabályok, amelyek a megkeresztelt zsidók helyzetét szabályozták. Sűrűn felvetődött a kérdés : a megkeresztelkedés mindjárt teljes jogúakká teszi e a zsidókat? ők és utódaik egyenlő jogúak-e a született keresztényekkel? Lehetnek-e papok, püspökök? Részesülhetnek-e egyházi javadalmakban? Ezeket a kérdéseket vizsgálja Peter Browe, a híres jezsuita jogtörténész, aki több tanulmányban ismertette a zsidók és a kikeresztelkedett zsidók jogállását szabályozó rendelkezéseket.1 Nagy munkával és alapossággal kutatta fel Browe a földkerekség minden részén az évszázados forrásokat s azok alapján ad feleletet a feltett kérdésekre. Browe nemcsak utal a forrásokra, hanem rendszerint idézi is a felhasznált részeket, így nemcsak pártatlanság, hanem hitelesség dolgában sem férhet szó tanulmányaihoz. Ezeknek a tanulmányoknak rövid vázlatát foglaljuk össze az alábbiakban, még pedig először a zsidók, majd a megkeresztelt zsidók és utódaik jogállására vonatkozó jogtörténeti adatokat vázoljuk. A zsidókra vonatkozó jogszabályok. A régi Rómában a zsidók teljes vallási szabadságot élveztek. II. Theodosius 412-ben törvényben mondotta ki, hogy a zsidók vallásuk miatt nem üldözhetők. Ez az állapot csak egyszer, 535-ben változott meg, ugyanis Afrika meghódításakor Justinianus megtiltotta a zsidó vallás gyakorlatát s a zsinagógákat templomokká alakíttatta át. Ez az ediktum nem volt soká érvényben s hasonló intézkedésre nem is került sor sem az ókorban, sem a középkorban. Az előfordult, hogy a zsidóknak választaniok kellett : felveszik-e a 1 Browe: Die Judengesetzgebung Justinians. Analecta Gregoriana, 1935.— Die religiöse Duldung der Juden im Mittelalter. Archiv f. kath. Kirchenrecht, 1938. — Die kirchenrechtliche Stellung der getauften Juden und ihrer Nachkommen. Archiv f. kath. Kirchenrecht, 1941.
