Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
KRIM FÉLSZIGETÉNEK ÉS VIDÉkÉNEK KÖZÉPKORI KERESZTÉNYSÉGE 63 betöréséről'és erkölcseiről, akkor e püspök jelentése szerint a domonkosrendi testvérekkel körülbelül egyidőben ferencesek is jártak a magyar király küldetésével Tatárországban. A tatárok előőrsei ugyanis a mord- vinok (Mordani) és mint mondja : per illos credo esse interfectos Praedicatores et Fratres minores, et alios nuncios, quos miserat Rex Ungariae ad explorandum.1 E szerint tehát lehetséges, hogy magyar ferencesek is megfordultak Krim félszigeten és vidékén, azonban hírmondónak sem jött vissza egy sem, mert egy szálig legyilkolták őket.1 2 Hogy azonban éppen a magyarországi ferences provincia elég embert szállíthatott a tatár misszióknak, annak elég hivatalos bizonysága III. Miklós pápának 1278-ban Fülöp fermói püspökhöz, akkor magyarországi követéhez irányított levele.3 Ebben az iratában a. pápa azt jelzi, hogy jelentést kapott a magyar ferences provinciálistól, amely szerint : sokan vannak rendtársai közül a tatárok között. Plures fratres ejusdem ordinis inter Tartaros commorantur és hogy sokat megtérítettek közülük : multos ex eis ad fidem ipsam divina coopérante gratia converterunt. De nincs köztük püspök, aki őket ott papokká szentelné. A püspöki város is nagyon messze esik a tatárok határaitól, amelyet már több mint negyven éve ugyanők leromboltak,4 és már több mint negyven éve nincs püspökük, de nincsenek ott katolikusok sem. A pápa kéri Fülöp követét, hogy e tekintetben tett vizsgálódásairól tegyen javaslatot. A magyar provinciális természetszerűleg elsősorban magyar alattvalóira vonatkozólag tehetett jelentést. Hogy sokan elmentek hazánkból a tatárok megtérítésére, — ez onnét magyarázható, hogy a rendi apostoli szellem igen magasan izzott a magyar ferencesek lelkében. Ennek az apostoli szellemnek lehetett eredménye Waddingnak az a ténymegállapítása, hogy már a második lyoni egyetemes zsinaton az ötödik ülésen (1274) Péter ostiai bíboros-püspök (különben dömés) megkeresz1 Georg. Fejér : Codex diplomaticus Hungáriáé, I. 1829, Buda, 252—54. A levelet magyarul Bendefy közli, Az ismeretlen Juliánusz i. m. 146. — A magyar püspök ezt a levelet 1241-ben írta; 3 Már előbb ezt a véleményt juttatja kifejezésre Bendefy, Theologia, VI. 1939, 337. 3 V. ö. Aug. Theiner : Monumenta Historica Hungáriám sacram illustrantia, Romae, 1859, I. 337 ; Wadding., Annales Minorum, ad ann. 1278, V. k. 46—47 (Quaracchi); Kosa Jenő O. F. M. kéziratos műve, Collectanea prov. S. Mariae Hung., ad annum 1278; Lemmens, Franziskanermissionen i. m. 156 ; u. Ő. Die Heidenmissionen des Spätmittelalters, Münster, 1919, 53. * Karácsonyi János szerint (Szent Ferenc rendjének története Magyar- országon 1711-ig, Budapest, 1922. I. 26) itt a milkóvárosi püspökségről lenne szó. Karácsonyi azonban nem egészen helytállóan a magyar provinciálist Adorjánnak nevezi, holott a provincia Schematismusaiban lefektetett katalógusok szerint 1270—88. években Petrus a provinciális miniszter. Ezt vallja a rendtartomány kiváló egykori titkárja, Nyürö Zsigmond is a Schematismus prov. S. Mariae Hung. O. F. M. 1851, 11—13. lapjain.
