Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 373 Angyal Pál, Bárányay Jusztin, Móra Mihály: Notter Antal Emlékkönyv. Budapest, 1941. Az utóbbi évek ilyen természetű ünneplő iratai között egyike a legjobban szerkesztetteknek, legtartalmasabbaknak, leggazdagabbaknak a Notter- Emlékkönyv. Örülünk a gyűjteménynek, mert szép megbecsülése a kiváló, sokoldalú, nagyérdemű Notter Antalnak, méltó emléke, szellemi monumentuma — mint Olattfelder Gyula érsek mondja a könyvhöz írt szép előszavában — a 70. életévéhez ért és az egyetemi katedrától megváló tudós és tanár érdemeinek, és örülünk, mert hatalmas megnyilvánulása a hazai egyházjogi tudományosságnak, nagyszerű felvonulása az egyházjog magyarországi munkásainak. Az Angyal Pál, Baranyay Jusztin és Móra Mihály szerkesztésében megjelent Emlékkönyv 44 dolgozatot tartalmaz. Terjedelemre, nyelvre, jelentőségre, értékre nézve különfélék, de valamennyi megüti a mértéket és gazdagítja tudásunkat. Az ünnepeltnek hazai tanítványai és tisztelői mellett külföldi tudósok is eljöttek hódolni Notter Antal előtt. Ha tárgyi rokonság szerint akarjuk csoportosítani a dolgozatokat, jórészt magának az Emlékkönyvnek Index systematicusát követve először az egyházjogi, s ezek között a jogtörténeti tárgyú tanulmányokat kell megemlítenünk. Ilyen Boér Miklósé az Unam Sanctam bulláról s az a körül támadt viharokról s beható vizsgálat alapján erre a két kérdésre keresi a feleletet : vájjon a bulla dogmatikus jellegű-e, és ha igen : mit definiál? A pápai primátust-e, vagy a potestas directa vagy indirecta tanítását? Degré Alajos a magyar- országi szentszékek gyakorlatáról a protestánsok köteléki pereiben 1786-ig ír. Az érdekes és alapos tanulmány nyomán tovább kutatva még sok ismeretlen anyagot lehetne felszínre hozni. Eckhart Ferenc tanulmánya a praecedentia kérdéséről a magyar rendi országgyűlésen, erről az alig ismert jogtörténeti mozzanatról közöl érdekes adatokat és a sok vita után bekövetkezett megoldást III. Károly részéről, mely szerint végül is a kánonjogi elv (melyet a 106. kánon 3. pontja is tartalmaz) győzött, hogy t. i. a felszentelt megyéspüspökök a felszentelés sorrendjében foglalnak helyet az országgyűlésen. Galla Ferenc Simándi István vál. erdélyi püspök pápai kinevezésének kérdését ismerteti s szemléltető adalékot nyújt a magyar főkegyúri jog történetéhez. Kumorovitz L. Bernât az audientia, praesentia kifejezések és az általuk jelzett intézmények római, germán, egyházi és magyar jogi történetéről értekezik alapos tanulmányában. Móra Mihálynak a házassági kereseti jog eredetéről és kialakulásáról szóló munkálata részlet «Házassági kereseti jog» című előnyösen ismert jeles munkájából. Stolpa József a magyar főkegyúri jog történetéhez nyújt nagy- jelentőségű adalékot, amikor a sokat vitatott konstanci bulla rejtélyét igyekszik megoldani, és pedig ekképen : a zsinat nem adott ki bullát a magyar király püspök-kinevezési jogáról, de adtak ki a bíborosok 1417 szeptember 19-én a Zsigmond által vitatott jogoknak elismeréséről nyilatkozatot, és talán azt lehetett gondolni, hogy e jogokat a később megválasztott V. Márton pápa a germán konkordátum záradékában implicite jóváhagyta. így történt, hogy a konstanci zsinat után a magyar király főkegyúri jogai iránt folytatott
