Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
küzdelem nyugvópontra jutott, a Szentszék a királyi kinevezéseket simán elfogadta és a nemzetben kialakult a meggyőződés, hogy a király főkegyúri jogai a pápai rezervációk korának gyakorlatával szemben a konstanci zsinaton elismertettek. Illés József a nova donatio jogi természetét vizsgálja. A mai ius commune-ból meríti tárgyát Baranyay Jusztin, ki a törvény- értelmezésről rendelkező 18. kánont a modern világi jogtudomány fényénél elemzi. Oesterle az «animus» kifejezést magyarázza nagyon mélyrehatóan a 28., 92., 95., 644. és 1726. kánonban. Ciprotti azt vizsgálja, milyen jogi természettel bír az egyházi hivatalok betöltése körül a világi hatalomnak juttatott ajánlási jog. Schermann Egyed az egyházi könyvtilalom néhány kérdését fejtegeti, Sipos a házasságkötés rendkívüli formáját halálos veszedelmen kívül. Zalán Kornél arról értekezik tanulságosan, mikor jogellenes a házasságot érvénytelenné tevő kényszer. Mörsdorf a bírói és közigazgatási eljárás közti különbséget tárgyalja. Angyal Pál a büntetőjogba vágó dolgozatot közöl a beszámíthatóság, felelősség és bűnösség büntetőjogi alapfogalmakról, melyben feltűnő a dolus szubtilis felosztása. Számos dolgozat a magyar partikuláris jog, egyik-másik a magyar állami egyházjog köréből veszi tárgyát. Madarász István a párbérkérdés korszerű megoldására terjeszt elő megszívlelendő javaslatot. Petrovay Zoltán figyelemreméltó tanulmányában a kir. adományozásból eredő katolikus egyházi javak felügyeletének szabályait tárgyalja, megállapítva mindenekelőtt azt, hogy milyen egyházi javakra terjed ki a főkegyúri felügyelet, azután pedig hogy miképen történik ennek gyakorlása. Beresztóczy Miklós a prímási főszentszékről, illetve a magyar prímásnak páratlan bírói felülvizsgálati jogáról közöl fontos és olyan adatokat is, melyek eddig kevésbbé voltak ismeretesek. Értékes Bánk József értekezése is a magyarországi címzetes apátok és prépostok jogi helyzetéről, a prímási levéltárban felkutatott források alapján. Sárffy Andor az állam bizonyos vallásügyi jogszabályainak, nevezetesen a vallásváltoztatásról és a gyermekek vallásáról szóló törvényeknek alkalmazásánál fel-felmerülő visszásságokról ír igen gyakorlati észrevételeket. Valóban szükséges volna pl., hogy az adoptio plena esetén a 7 éven aluli örökbefogadott követhesse az örökbefogadó vallását. Ide sorozhatjuk Scheffler János alapos cikkét a katolikus Egyháznak romániai jogi helyzetéről, illetve az azt szabályozó vallásügyi törvényekről. Más vallások egyházjoga is szóhoz jut. Bruckner Győző az 1934—37. években tartott evangélikus zsinat által alkotott joganyagot, Kolosváry Bálint pedig a református bíráskodás 1928-ban kodifikált anyagának egynéhány pontját ismerteti. Szentpéteri Kun Béla a presbyter szónak a református egyházalkotmányban való jelentéséről, Tóth György az unitáriusok zsinattartási jogáról értekezik. Kérészy Zoltán «Újabb egyházrendezési feladatok Magyar- országon» című jeles tanulmányában főleg a hazai görögkeleti egyházak szervezési reformjáról szól, melynek során elsősorban a magyarajkú görögkeletiek egyházának kérdése lesz megoldandó. Prodán János pedig az államfő legfőbb felügyeleti jogáról a magyarországi autokefál görögkeleti egyházban értekezik. 374 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN
