Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
képe van és lehet. Hogy a világ öröktől fogva van, mert a kifelé, a teremtésre irányuló hegeli folyamatot Istennek rögtön a belső eredési folyamatok után kellett megtennie logikai szükségszerűséggel. A világ teremtése előtt Isten tényleges hatalom és uralkodás nélkül lett volna olyan, Günther szavaival — mint Földnélküli János. Továbbá az Isten nem teremthette önnön dicsőségére a világot és az embert, mert az önzés lett volna stb. De már ezt a teremtési képzelődést méltán sújtotta a vatikáni zsinat szigorú ítélete. A zsinat harmadik ülésének 5-ik kánonja kijelenti, hogy Isten a világot teljesen szabadon teremtette s azt is kimondja, hogy a saját dicsőségére teremtette. Ez utóbbit a Güntherianusok nem tagadták teljességgel, csak a teremtmények boldogítása mellett másodrangú célnak hirdették. Orbán azonban tüzetes fejtegetésekben kimutatja, hogy bár a kánonak ez a része nem sújtja egyenesen Günthert, a valóságban mégis reávonatkozik, mert az isteni dicsőség cél-voltának Günther teremtéstanában helye nincs. A szerző az utolsó fejezetben röviden még egyszer felvázolja, hogyan tevődik össze lényegében az embertanból, a szentháromságtanból és a teremtéstanból Günther hittudományos rendszere s melyek a főbb fogyatkozásai. Mint maga is említi a befejezésben, teljes képet csak a második kötet olvasása után nyerhetünk Günther rendkívüli elemző tehetséggel felépített hittudomány rendszeréről. Az bizonyos, hogy Orbán dr. jelen munkája kiforrott tudományos és érett gondolkozáson alapuló biztos világszemléletről tesz tanúságot. A könyv tárgyköre nálunk aligha vált ki szélesebb rétegű érdeklődést, de a könyv megírásának módszere, stílusa elsőrendű tudományos csemege. Én meghatottan láttam a sorok mögött, mily felségesen működik a Szentlélek egy-egy dogmatikus határozat meghozatalának előkészítésében, mily kegyelettel, mennyi alázatossággal, lelkiismeretes felelősséggel, óvatossággal, mily rengeteg tudománnyal dolgoznak azok, akik a hitigazságok ünnepélyes kihirdetését előkészítik. És mikor a könyv végére jutottam, nagyon örültem, hogy sok nemzet nem nagyon sok kiváló tudósa között olvastam a magyar Orbán László nevét a római egyetem könyvírói között. A Gergely egyetemen becsületet vallottunk vele. Günther esete sem szomorftott el. Ő maga az oka gyászos bukásának. Orbán dr. szerint «lelkes, buzgó apostola volt hitének és egyházának, szerette az igazságot és szép stílussal fejtegette tanítását.» De a szenvedély őt is elragadta. «Mérges kritikájával mindenkit megsebzett, aki útjában állt, ha barát volt, ha ellenség. Gőgjében a szentatyákat is, az iskolás bölcselőket is lenézte.* De a halála szép volt. Róma kárhoztató ítéletének fiúi engedelmességgel alávetette magát és Istenével megbékélve hunyt el 1863 február 24-én. Saly László. P. Szabó Elek O. F. M.: A ferences skolasztika tanulmányi élete. Budapest, 1942. 196 1. A cím jól fejezi ki a könyv feldolgozott tárgyát. A ferences skolasztikáIRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 371 24*
