Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
352 MÓRA MIHÁLY figyelmet, illetőleg külön tanulmányt Bernardini1, Triebs1 2 3, és Johnson*, szentelt. Aligha véletlen, hogy a részletesebb boncolgatás eredményeként, mind a három a közigazgatási eljárás elvetésével oldotta meg a kérdést. 5. A kérdés elsősorban természetesen az elméletet érdekli, de tévedés volna azt gondolni, hogy megoldása a gyakorlati jogélet számára közömbös lehetne. Vájjon ezt elhanyagolhatja-e a bírói hatalmat gyakorló püspök? Igaz ugyan, hogy a területi (helyi) Ordinarius (198. c. 2. §) — birtokában lévén a hivatalánál fogva a teljes (de persze területileg korlátolt) egyházi hatalomnak (potestas iurisdictionis ordinaria, 197. c. 1. §) — általában személyesen is meghozhatja a döntést akár bírói, akár közigazgatási eljárás folyamán, mert joghatósága területén a kezében tartja a teljes bírói és közigazgatási hatalmat. A C. I. C. azonban nemcsak megengedi (loci Ordinarius ... judiciariam potestatem exercere potest ipse vel per se, vel per alios: 1572. c. 1. §), hogy a püspök bírói hatalmát más útján gyakorolja, hanem nyomatékosan tanácsolja (valde expedit), hogy az ítélkezést, különösen a nagyobb jelentőségű büntető és contentiosus ügyekben, az officiális elnöklete alatt álló szentszékének engedje át. Ez az óhaj minden bírói ügyre vonatkozik és így a kisebb jelentőségűekre is áll, tehát érvényét megtartja a rendkívüli házassági köteléki ügyekre is, ha ezek a nagyobb jelentőségűek közé nem is volnának sorolhatók, ámbár a házassági kötelék semmissé nyilvánítása bizonyára a causae contentiosae gravis momenti sorába kívánkozik. Ha pedig a püspök (pontosabban az Ordinarius loci) nem személyesen gyakorolja az egyházi igazságszolgáltatást, kérdés, ki útján : a szentszéki elnök (officialis, mint vicarius Episcopi in potestate ordinaria iudicandi, 1573. c. 1. §) vagy pedig az általános püspöki helynök (vicarius generalis, mint vicarius Episcopi in potestate ordinaria administrandi, 366. c., 368. c.) útján ?4 Minden püspöknek szentszéki elnököt kell kineveznie. Nem sok püspökségben élhetnek az 1571. c. 1. §-ának ama felhatalmazásával, hogy (kisebb püspökségben, vagy ott, ahol a bírói ügyek száma csekély) az általános püspöki helynök is viselheti a szentszéki elnök tisztségét. De még itt is csak a szentszéki elnök kinevezéséről van szó és nem arról, hogy a két (általános helynök és szentszéki elnök) személy esetleges 1 Problemi di contenzioso amministrativo canonico specialmente secondo la giurisprudenza della Sacra Romana Rota, Acta Congr. lur. Intern., IV, Romae 1937, 389 sköv. U.Ö.: Quaestiones circa processus documentales, Consultationes luris Canonici, II, Romae 1939, 326 s köv. 2 Das summarische Verfahren im kanonischen Eheprozess auf Grund des canones 1990—1992 CIC., Theol. Quartalschr. Tüb., 1931 (112), 207 sköv. 3 De processibus matrimonialibus exceptis, Pont. Inst. Utr. Iuris theses ad lauream, n. 4., Romae 1937. ‘ Triebs, 212—213.
