Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)

Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez

256 MÓRA MIHÁLY összegezését. Ez a jogalkalmazást nemcsak felhatalmazza, hanem egy­szerűen kényszeríti, hogy a rendes házassági köteléki per szabályozására visszatérjen. Viszont éppen az az egyik vitás pont, hogy a rendes házas­sági köteléki per szabályaiból melyik alkalmazható vagy alkalmazandó a rendkívüliben és melyik hagyható el. Anélkül, hogy ezzel ezúttal részletesen foglalkozni kívánnék, illusztrálásul legyen elég a követke­zőkre hivatkoznom. Nem lehet kétséges, hogy a bíróság illetékességét itt is a rendes házassági köteléki per illetékességi szabályai állapítják meg az 1964. c. szerint (a házasságkötés helye, a házastárs lakhelye vagy quasi domiciliuma alapján). Még az sem áll, hogy a rendkívüli házassági köte­léki perben csak okirati bizonyítás foghat helyt és így a bizonyítás (1747—1836, 1974—1982 c. ; 93—174 art.) egyéb neme ki lenne zárva. A semmisségi ok létesülését vagy fennállását megszüntető felmentés be­következtének és ligamen esetén a házastárs halálának megállapításá­hoz szükséges «par certitudo» az új egyházi törvénykönyvet hitelesen magyarázó bíboros bizottság döntése szerint nemcsak «ex certo et authentico documento», hanem «ex alio legitimo modo» is keletkezhetik.1 Eszerint nemcsak okirattal, hanem egyéb törvényes módon is bizonyít­ható a semmisségi ok fennállása (duratio impedimenti), azaz a nemleges körülmény, hogy a semmisségi ok nem szűnt meg. Nem egészen logikus azonban az instrukció «pari certitudine vel alio legitimo modo» (226. art.) kapcsolása. A hiteles magyarázat helyesen teszi fel a kérdést ; eszerint nem a «bizonyosság és más törvényes mód» a mellérendelt fogalmak : egymás mellé a «valódi s hiteles okirat» és «más törvényes bizonyítási eszköz» van rendelve. Akárhogyan is álljon ez a kérdés, lényeges csak az, hogy tanubizonyitásnak van helye arra nézve : hogy az illetékes egy­házi hatóság külső fórumon érvényes felmentést sem a házasság meg­kötése előtt, sem azután nem adott és hogy a másik házastárs életben van-e. Ama feltevés ellen, hogy a rendkívüli házassági köteléki perben kizárólag okirati bizonyításnak lehet helye s így kizárólag «Urkunden- prozess»-ről van szó, más meggondolások is szólnak. Ez a pertípus a C. I. C.-ben még okiratos perként jelentkezett. Amint azonban a hite­les codexmagyarázat az első rést megnyitotta, ezt röviddel rá Cappello már tágítani törekedett éspedig nem is egészen alaptalan érveléssel. Ha ugyanis a hiteles magyarázat a semmisségi ok megszűnésének hiá­nyára («defectus dispensationis seu cessationis impedimenti dirimentis») vonatkozik, nem lehet-e e magyarázatot kiterjeszteni magára az aka­dály létezésére («existentia impedimenti») is. Szerinte nincsen akadálya ennek : a semmisségi ok keletkezése is bizonyítható nemcsak okirattal, 1 C. P. 1931 jún 16. : Utrum par certitudo, de qua in canone 1990, haberi possit tantum ex certo et authentico documento, an etiam ex alio legitimo modo. R. : Negative ad primam partem, affirmative ad secundam. Bruno: Codicis iuris canonici interpretationes authenticae, Romae 1940, 164.

Next

/
Thumbnails
Contents