Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
256 MÓRA MIHÁLY összegezését. Ez a jogalkalmazást nemcsak felhatalmazza, hanem egyszerűen kényszeríti, hogy a rendes házassági köteléki per szabályozására visszatérjen. Viszont éppen az az egyik vitás pont, hogy a rendes házassági köteléki per szabályaiból melyik alkalmazható vagy alkalmazandó a rendkívüliben és melyik hagyható el. Anélkül, hogy ezzel ezúttal részletesen foglalkozni kívánnék, illusztrálásul legyen elég a következőkre hivatkoznom. Nem lehet kétséges, hogy a bíróság illetékességét itt is a rendes házassági köteléki per illetékességi szabályai állapítják meg az 1964. c. szerint (a házasságkötés helye, a házastárs lakhelye vagy quasi domiciliuma alapján). Még az sem áll, hogy a rendkívüli házassági köteléki perben csak okirati bizonyítás foghat helyt és így a bizonyítás (1747—1836, 1974—1982 c. ; 93—174 art.) egyéb neme ki lenne zárva. A semmisségi ok létesülését vagy fennállását megszüntető felmentés bekövetkeztének és ligamen esetén a házastárs halálának megállapításához szükséges «par certitudo» az új egyházi törvénykönyvet hitelesen magyarázó bíboros bizottság döntése szerint nemcsak «ex certo et authentico documento», hanem «ex alio legitimo modo» is keletkezhetik.1 Eszerint nemcsak okirattal, hanem egyéb törvényes módon is bizonyítható a semmisségi ok fennállása (duratio impedimenti), azaz a nemleges körülmény, hogy a semmisségi ok nem szűnt meg. Nem egészen logikus azonban az instrukció «pari certitudine vel alio legitimo modo» (226. art.) kapcsolása. A hiteles magyarázat helyesen teszi fel a kérdést ; eszerint nem a «bizonyosság és más törvényes mód» a mellérendelt fogalmak : egymás mellé a «valódi s hiteles okirat» és «más törvényes bizonyítási eszköz» van rendelve. Akárhogyan is álljon ez a kérdés, lényeges csak az, hogy tanubizonyitásnak van helye arra nézve : hogy az illetékes egyházi hatóság külső fórumon érvényes felmentést sem a házasság megkötése előtt, sem azután nem adott és hogy a másik házastárs életben van-e. Ama feltevés ellen, hogy a rendkívüli házassági köteléki perben kizárólag okirati bizonyításnak lehet helye s így kizárólag «Urkunden- prozess»-ről van szó, más meggondolások is szólnak. Ez a pertípus a C. I. C.-ben még okiratos perként jelentkezett. Amint azonban a hiteles codexmagyarázat az első rést megnyitotta, ezt röviddel rá Cappello már tágítani törekedett éspedig nem is egészen alaptalan érveléssel. Ha ugyanis a hiteles magyarázat a semmisségi ok megszűnésének hiányára («defectus dispensationis seu cessationis impedimenti dirimentis») vonatkozik, nem lehet-e e magyarázatot kiterjeszteni magára az akadály létezésére («existentia impedimenti») is. Szerinte nincsen akadálya ennek : a semmisségi ok keletkezése is bizonyítható nemcsak okirattal, 1 C. P. 1931 jún 16. : Utrum par certitudo, de qua in canone 1990, haberi possit tantum ex certo et authentico documento, an etiam ex alio legitimo modo. R. : Negative ad primam partem, affirmative ad secundam. Bruno: Codicis iuris canonici interpretationes authenticae, Romae 1940, 164.
