Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
hanem más módon, például tanukkal is, rendkívüli esetben, kivételesen és azzal a feltétellel, ha igy is elérhető a teljes bizonyosság («plenissima certitudo»). Előfordulhat ugyanis, hogy tűzvész, vízáradás esetén, amelyekhez a háborúnak ma nagyon aktuális egyéb megsemmisítő pusztításait is érthetjük, a plébániai anyakönyvek elvesznek. Ha mármost a házastársak in facie Ecclesiae, a plébános és tanuk közreműködésével, számos hívő előtt kötötték meg a házasságot, ezt ugyanígy bizonyíthatják a tanuk is, mint a megfelelő anyakönyvi kivonat. Sőt elégséges egy tanú is, nevezetesen a plébános, mint minősített tanú (1791. c. 1. §)A Hasonló eset előfordulhat az 1990. c.-ben felsorolt többi akadálynál is, hiszen erőhatalom vagy véletlen folytán éppenúgy megsemmisülhet a keresztelési, születési anyakönyv, valamint az ünnepélyes szerzetesi fogadalom és nagyobb egyházi rend letételére vonatkozó okirat alapjául szolgáló szerzetesrendi vagy püspöki levéltár. Mégis, a méltányosság nem vezethet a hiteles magyarázat ilyen újabb, azonban már nem hiteles értelmezésére, annál kevésbbé, mert enélkül is megvan a lehetősége, hogy ilyen nyilvánvaló esetekben a rendes házassági köteléki per keretében az ügy gyorsabban befejeződhessék, éppen az 1791. c. 1. §-nál fogva is. A rendkívüli házassági köteléki per C. I. C.-beli szabályozása következetesen érvényre juttatja az okirati per jelleget. Ha már most e szabályszerűséget a hiteles magyarázat és az új köteléki instrukció át is törte, nincsen kellően súlyos ok, de egyszerűen lehetőség sem arra, hogy ezen az úton a tudomány vagy a gyakorlat tovább mehessen. Egészen más kérdés, hogy pusztán a logika mást kívánna. Nehéz ugyanis megérteni, milyen alapon lehet a rendkívüli házassági köteléki per egyik előfeltételét éspedig a logikailag későbbit : a semmiségi ok megszűnését tanúval bizonyítani, ellenben a másik előfeltételt éspedig az időbelileg is megelőzőt, magát a keletkezését, létezését nem. Az illetékesség és a bizonyítás felhozott példája igazolhatja, hogy a rendkívüli házassági köteléki per visszahajlik a rendes házassági köteléki perre, sőt — mint a tanubizonyításon át láttuk —, a rendes házassági köteléki peren keresztül az általános contentiosus perre. Az utalásnak és a továbbutalásnak határt két tényező szab : egyrészt a «praetermissis sollemnitatibus», sajnos, a részletezést elhagyó, csak általános mellőzési parancsa, másrészt azok a tételes rendelkezések, amelyek néhány alapvető vonásban a rendkívüli házassági köteléki per keretét megrajzolják, amilyen például a kötelékvédő meghallgatását, a perorvos- lati rendszert körülíró rendelkezések. Móra Mihály. (Folyt, köv.) 1 De casibus exceptis, Jus Pontificium 1932 (XII) 108. SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ 257 Theologia. 17
