Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rezek S. Román: Prohászka intuíciója és átélése
176 ARTNER EDGÁR közül újabban a freskók és mozaikok keltettek fel szélesebb körökben érdeklődést ; a közeli Athos ilynemű emlékei többnyire későbbiek.1 — A legtöbb munka azonban Konstantinápoly kisebb-nagyobb jelentőségű emlékeit tárgyalja. Lietzmannak a II. Theodosios építtette városfalakról írt monográfiája nyitja meg azoknak a műveknek és tanulmányoknak sorát, amelyek «Kelet Románjának történetét, topográfiáját, művészeti s kulturális jelentőségét, epigrafikáját, hagiografiáját stb. általános nézőpontok szerint vizsgálják.2 között), (Byzantion 1930, 207.). — Ugyanő a lesbosi bazilikát a VI. század második feléből valónak tartja. — Sotirios : Trapedza Martyrón (Byzantinischneugriechische Zeitschrift 1933, 173.). — Giannopoulos cikke a bolosi feliratról ; 'Eraigeiaç BvÇavrixwv Znovóüv, 1936, 401. — Mitsos Marc, cikke az argosi feliratról : Byzant.-neugriech. Jahrbücher 1938, 309. 1 Papadopoulos J. : Fresques de l’église des Saints-Apôtres à Salonique (Comptes-rendus de l’Acad. des Inscr. et B.-L. 1930, 89.). — Grumel V. : La mosaïque du «Dieu Sauveur» au monastère du «Latome» à Salonique (Echos d’Orient 1930, 157.). — Jerphanion a szalonikii ambon-ról, Galerius ívéről, thébai ambon-ról : Atti della Pont. Accad. Rom. di Arch. Crist. Ser. 111. Mem. III. 1932, 107. — Diehl. : A propos de la mosaïque d’Hosios David à Salonique (Byzantion 1932, 333, — V. ö. Morey cikkét u. o.). — Sotirios G. cikkei a szalonikii ambon-ról: 'Emjrrigiç ÉT/uoeiaç fivÇavnvwv anovöárv, 1933, 418. - A kupoláról : Byzant.-neugriech. Jahrbücher 1933, 263. - Kalliga M. : Die Hagia Sophia in Thessaloniké, Würzburg 1935. — Rouillard Germaine et Collomp Paul : Actes de Laura (Archives de l’Athos), Paris 1937. — Heyden- reich L. H. : Der Apokalypsen Zyklus im Athosgebiet. . . (Zeitschrift für Kunstgesch. 1939, 40.) — Grégoire H. : La rotonde de St.-Georgios à Thessaloni- que et le mausolée de Galère (Byzantion 1939, 323.). — Weigand E. : Der Kalenderfries von H. Georgios in Thessalonike (Byzant. Zeitschr. 1939, 116.). 2 Lietzmann H. : Die Landmauer von Konstantinopel (Abhandlungen der Preußischen Akademie der Wissenschaften 1929.). — Gerola G. : Micene e Bisanzio (Felix Ravenna 1931, 102.). — Brunov N. : Zur Erforschung der byzantinischen Baudenkmäler von Konstantinopel (Byzantinische Zeitschrift 1932, 49.) — Kollwitz J. : Zur frühmittelalterlichen Baukunst Konstantinopels Rom. Quart. 1934, 233.). — Laurent V. : Travaux archéologiques à Constantinople en 1935. (Echos d’Orient 1936, 17.) — Zaloziecky Wlad. R. : Byzanz und Abendland im Spiegel ihrer Kunsterscheinungen, Salzburg-Leipzig 1936. - Mercati Silv. Gius. : Santuari e reiiquie costantinopolitane secondo il codice Ottoboniano latino 169 prima della conquista latina (1204), (Atti della Pont. Acc. Rom. 1936, 133.). — Grote Vanderpool J. : A comparison of byzantine planing at Constantinople and in Greece (The Art Bulletin 1936, 552.). — Schneider A. M. : Grabinschriften aus Konstantinopel (Byzant. Zeitschr. 1936, 397.). — U. a. : Byzanz. Vorarbeiten zur Topographie und Archäologie der Stadt, Berlin 1936. — U. a. : Forschungen und Funde in Istanbul (Oriens Christianus 1937, 118.). - U. a. : Ziegelstempel aus Konstantinopel (U. o. 261.). — Krischen F. : Die Landmauer von Konstantinopel. T. 1. (Denkmäler antiker Architektur T. VI.), Berlin 1938. — Janin R. : Les églises byzantines du Précurseur à Constantinople (Échos d’Orient 1938, 312.). — U. a. : Études de topographie byzantine I. Ou se trouvait Sainte Anne du Deutéron (u. o. 1938, 73.). — U. a. : La topographie de Constantinople byzantine ; études et découvertes 1918—1938. (U. o. 1939, 118.) - Philippson A. : Das byzantinische Reich als geographische Erscheinung, Leyden 1939.
