Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rezek S. Román: Prohászka intuíciója és átélése
AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 177 Mások azután figyelmüket az egyes építészeti, szepulkrális vagy ikonografikus emlékeknek szentelték s ezek által iparkodtak egy-egy újabb vonást ellesni a nagyszabású kultúrközpont régi szelleméből.1 Külön kiemeljük, hogy 1933-ban találták Konstantinápolyban az első épen fennmaradt ókeresztény szarkofágot. Érdekes, hogy az V. századi alkotáson Szent Péter és Pál alakja domborodik ki.2 Végül a legtöbben, mint azelőtt, úgy az utóbbi évtizedben is a város, de egyben az egész keresztény ókor egyik legnagyobb nevezetességével, a Hagia Sophiával foglalkoztak. Űj lendületet adott e szakirodalomnak az a körülmény, hogy végre lehetővé vált a régészeti és művészeti kutatás a mohamedánok által addig oly féltve őrzött szentélyben, amely 1934 óta nem mecset többé, hanem műemléknek nyilváníttatott. A német régészek erre nyomban feltárták a templom régi átriumát, amelyben a Justinianus- féle építkezés előttről származó maradványok is napfényre kerültek. Mások viszont a sokáig elrejtett régi mozaikok és egyéb művészi részletek tanulmányozásához láttak, miáltal a bizánci művészet eme legklasszikusabb emlékeire mind önmagukban, mind pedig hatásviszonylataikban új fény derülhetett.3 1 Papadopoulos J. B. : Les palais et les églises des Blachernes, Athènes 1928. — Ebersolt J. : Trois nouveaux fragments de mosaïques à Kahrié-Djami (egykor Chora-kolostor), (Revue de l’art ancien et modem 1929, 162.). — Del Medico H. E. : La Koimésis de Kahrié-Djami (Revue Archéologique 1933, 58. : Vili. vagy IX. századi mozaikok.). — Schede Martin a Bodrum Camii-rói : Archäol. Anzeiger (Jahrb. des Deutsch. Arch. Inst. 1930, 432.). — D. Talbot Rice : Excavations at Bodrum Camii 1930. The Messel Expedition (Byzantion 1933, 151). — Wulzinger K. : Die Apostelkirche und die Mehmedije zu Konstantinopel (U. o. 1932, 7.). — Koethe H. : Das Konstantiusmausoleum und verwandte Denkmäler (Jahrb. des Deutsch. Arch. Inst. 1933, 185.). —Schneider A. M. : Das Martyrium de Hl. Karpos und Papylos zu Konstantinopel (U. o. Arch. Anzeiger 1934, 416.). — Cecchelli a S. Sabina Emmausz-jelenetéről s annak római és konstantinápolyi párhuzamos jeleneteiről : Adun. 1933 dec. 10. (Riv. di arch, crist. 1935, 165.). — Janin R. : La Pétrion de Constantinople (Echos d’Orient 1937, 31.). 2 V. ö. Ebersolt Jean : Sarcophages impériaux de Rome et de Constantinople (Byzantinische Zeitschrift 1929—30, 582). — Arif Mufit : Ein Prinzensarkophag aus Istanbul, Istanbul 1934. 3 Charles Martin A. : Hagia Sophia and the great Imperial Mosques (The Art Bulletin 1930, 321.). — Andreades G. : Die Sophienkathedrale von Konstantinopel (Kulturwissenschaftliche Forschungen 1931, 33.). — Whitte- more Thomas : The mosaics of St. Sophia at Istambul, Oxford 1933. — H. v. Hettlingen : La rimessa in luce dei mosaici di Santa Sofia a Constantinopoli (LTllustrazione Vaticana 1934, 963.). — Swift Emerson H. : Byzantine gold mosaic (American Journal of Archaeology 1934, 81.). — Stefanescu J. D. cikke ugyanarról : Byzantion 1934, 517. és Byzant. Zeitschr. 1935, 283. — Schneider A. M. : Die Grabung des Archäologischen Instituts des Deutschen Reiches im ehemaligen Atriumhof der Hagia Sophia (Forschungen und Fortschritte 1935, 282.). — Kirsch : Anz. f. ehr. Arch. (Rom. Quart. 1935, 312.). — Dölger : Justinians Engel an der Kaisertür der Hagia Sophia (Byzantion 1935, 1.). — Schneider A. M. a Hagia Sophia mozaikjairól : Oriens. Christianus 1935, 75. — Martin Ch. : Les mosaïques du narthex de Sainte-Sophie à Constantinople (Nouvelle Revue Théologique 1935, 639.). — Zaloziecky W. : Die Sophien12 Theologia.
