Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rónay György: Egyházi irodalom és műveltség Szent Istvántól Kálmán király haláláig
RÓNAY GYÖRGY magyar írók alkotnak latin nyelven irodalmi műveket, a román szellem mélyen átjárja a magyarságot. A művek ennek jegyében fogannak, — udvarban, monostorokban ; — hátterük udvar s monostorok mellett az egész magyarság, a kereszténységet őszintén, irányító élményként befogadó magyar nép. 2. Román szellem. Történetszemlélet. Kompozíció. Az első, magyaroknak és magyar szándék szerint keletkezett irodalmi mű, Szent István Intelmei, megadja a román szellem korának mintegy egész eszmei alapvetését. «Ad regalis dignitatem non oportet nisi fideles et catholica fide imbutos accedere» — királyi méltóságra csak az méltó, aki hivő, példás keresztény : «rex pius, justus et pacificus ;» ha nem az, akkor zsarnok, tirannus, népe veszedelme.1 A mű tíz fejezete a román szellemre oly jellemző hierarchikus sorrendben kifejti mindazt, ami a keresztény királyság elengedhetetlen föltétele ; karoling királytükrök, zsinati határozatok, Szent Ágoston Civitas Dei-jét továbbhagyományozó koraközépkori művek — mint Sevillai Isidorus — nyomán, a Civitas Dei románkori politikai és vallásos szemléletet mélyen átjáró elméletének szellemében rajzolja meg az igazi keresztény uralkodó képét, azét, aki Krisztus szolgája és Krisztustól kapott hatalmát Krisztus országának terjesztésére fordítja. A tíz tanács és követelmény, az igaz uralom és istenfiúság (diceris rex et regis filius) tíz föltétele : a katolikus hit megtartása, az egyházi rend megőrzése, a főpapoknak járó tisztesség megadása, a főembereknek és vitézeknek tisztessége, a törvénytevés és türelmetesség megtartása, a vendégek tartása és táplálása, a tanács tisztelete, a fiúi engedelmesség és az elődök követése, az imádság, végül a kegyesség, irgalmasság és a többi erény gyakorlása. Aki a katolikus hitet erősen nem hiszi, nem üdvözül, az eretnekek fejedelmének, az ördögnek szolgája s aki pártolja : Isten ellensége. A király föladata az Egyház gyarapítása : «Inde quidem imprimis reges augusti dicebantur, quia augebant ecclesiam.» Munkájában a főpapok támogatják, ők oldják föl vétkeinket ; Isten is különválasztotta őket az emberektől, neve, szentsége részeseivé tette, sérelmükben Isten szenved sérelmet. Az országot, — a Civitas Dei részét a főemberek, ispánok, vitézek (principes, comites, milites) védik, ők az erőtlenek gyámo- lítói, az ellenség kiűzői, a határok növelői. Békességesen, alázatosan, 1 Az Intelmek: Mátyás Flórián: Fontes domestici I. 102—112. Magyar fordítása: Tormay Cecile: Kis magyar legendárium. Bpest, 1930. Az Intelmekről, forrásairól, jellegéről, szelleméről, külföldi kapcsolatairól : Balogh József: Szent István politikai testamentuma. Minerva, 1930—31 ; Váczy Péter: Die erste Epoche des ungarischen Königtums. Pécs, 1935 ; Deér József: Pogány magyarság — keresztény magyarság, 83—91 ; Békefi Rémig: Szent István király Intelmei. Századok, 1901. ISO
