Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rónay György: Egyházi irodalom és műveltség Szent Istvántól Kálmán király haláláig
EGYHÁZI IRODALOM ÉS MŰVELTSÉG SZENT ISTVÁNTÓL KÁLMÁN KIRÁLY HALÁLÁIG. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a címben jelzett időszak egynémely irodalmi és szellemi jelenségét szemügyre vegye, illetőleg az irodalmi emlékeken kövesse a szellem változásait. A magyar irodalom első emlékei részint kolostori jellegűek (Szent István nagyobb, Szent Imre, Szent Gellért kisebb legendája s Boldog Mór műve a vágvölgyi remetékről), részint udvariak (Intelmek, Szent István kisebb legendája, Hartvik munkája, Albericus törvénykönyve). A tanulmány nem törekszik teljességre, nem vizsgál meg mindent ; hogy mit vizsgál, fejezeteinek címe mutatja. S még abban, amit vizsgál, sem merít ki mindent : külön tanulmánynak kellene foglalkoznia az udvari irodalom vonalába tartozó Gesta Ungarorummal. A kérdés oly bonyolult, oly nehéz, hogy kénytelenek voltunk e dolgozat keretéből kirekeszteni : céltalan volna a történettudomány s forráskritika eredményeinek szinte szószerinti átvétele. Ugyancsak külön tanulmány keretébe tartozik a szigorúbban monostori irodalom s szellem vizsgálata, a monostori irodalmi műveltség képének fölállítása. Ez a konzervatív vonal a század szellemi életében ; a cikk viszont inkább a haladó útját igyekszik megrajzolni : azt, amely az Intelmek világától Albericusig, sőt : Anonymusig vezet. 1. Egyházi és világi, keresztény és pogány. A XI. század magyar irodalmának mind «udvari», mind «monostori» jellegű munkái, irodalmunk első két századának összes ránk maradt emlékei latin nyelvűek. Az az európai szellem, amellyel a keresztény hitre tért magyarság találkozott, az egyetemesség jegyében áll. Univerzalizmusa nem csak a nemzeteket egyetlen nemzetek fölötti közösségbe, imperiumba foglaló politikai törekvésében, nem csak az Egyháznak az invesztitúra-harcban kirobbanó centralizáló igyekezetében, nem csak a clunyi reformmozgalomnak az addig egymástól független bencés kolostorokat a keletkezés és származás hierarchikus láncolatába fűző kezdeményezéseiben nyilatkozik meg, hanem a szellemi élet, a nyelv terén is. A román szellem vallja, gyakorlatban érvényesíti a nyelv egyetemességét, a latin világuralmát is.1 A nemzeti nyelv kül1 Karl Joël: Wandlungen der Weltanschauung. Tübingen, 1928. 178—189. Theologia. 10
