Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)

Péterffy Gedeon: A tevékeny élet Aq. Szent Tamásnál

140 PÉTERFFY GEDEON Az isteni gondviselés a legnagyobb egyházi méltóságra hívta elő a szer­zetesi élet csendes békéjéből, ahová világi hivatalát letéve menekült és ahová mindig visszavágyott. Megkapó erővel hangzanak felénk most is a felhívásai, amelyekben az egyházi elöljárók kötelességévé teszi, hogy legyenek a tevékenységben buzgók, de mindenekfölött a szemlélő­désben odaadok. A lelkipásztorok számára írt Regulája valóban az egész középkor világi papságának vezérkönyve volt. Jóllehet Cassianusnál és Szent Ágostonnál a tevékeny élet nem­csak az aszketikus gyakorlatokat, hanem a felebaráti szeretet csele­kedeteinek gyakorlását is jelenti, Nagy Szent Gergelynél éppen a lelki­pásztori munka kiemelése és szükségességének hangoztatása által még inkább a külső tevékenység jutott előtérbe. Mivel Nagy Szent Gergely­nél a tevékeny élet elsősorban nem a szerzetesi aszkézist, hanem a világban élő ember munkásságát jelenti, megértjük, miért lett ő a tevé­kenyebb szellemű nyugati lelkiség kedvelt írója. Szent Tamás ennek a hagyománynak legkiválóbb képviselőjét szólaltatja meg, mikor őt a tekintély! érvek között még Szent Ágostonnál is többször idézi.1 Számos értékes gondolatot vetett fel és dolgozott ki a pogány bölcselet és az atyák tanítása, a teljes katolikus szintézis megalkotására azonban, amely összefoglalta volna mindazt, ami egy Platon, Aristoteles, Szent Ágoston gondolataiban érték volt, még századokig várni kellett. A korai középkor írói elsősorban Szent Ágoston és Nagy Szent Gergely gondolataiból merítettek.1 2 A szemlélődő és tevékeny életről szóló meg­különböztetés leginkább mint a misztikus teológia egyik fejezete szere­pelt. A tevékeny élet általában a szerzetes szemlélődő életével szembe­állítva jelenthette a világi ember tevékenységét, vagy szorosabb érte­lemben a tökéletességre törekvő szerzetesi aszkézist a magasabb szem­lélődő életformával szemben.3 Történeti áttekintésünk is igazolta, hogy a gondolkodás előterében mindig a szemlélődő élet állt. A tevékeny élet célját a feléje való irányulás­ban látták, tartalmát pedig legtöbbször a szemlélődő élettel párhuzam­ban írták le vagy vele ellentétbe állítva határozták meg. A köztudat 1 Butler találó vonásokkal jellemzi Nagy szent Gergely lelkivilágát ebből a szempontból (i. m. 245—273. o.). Olyan tanulmányról, mely Nagy Szent Gergelynek a tevékeny életről szóló tanítását kifejezetten tárgyalná, nincs tudomásunk. Utalások találhatók F. Lieblang : Grundfragen der mystischen Theologie nach Gregors des Großen Moralia und Ezechielhomilien. Freiburger theol. Studien, 37. Heft, Freiburg i. Br. 1934 és F. Bouchage : Saint Grégoire le Grand. Méthode spirituelle tirée de ses écrits. Paris, 1930 munkáiban. 2 L. Szent Izidor szentenciásgyüjteményét : Sententiae differentiarum de activa vita atque contemplativa. S. Isidori Opera, appendix XIV. (P. L. 83, 1243—1248.) 8 L. Julianus Pomerius De vita contemplativa c. munkájának- második könyvét, amelynek címe «de actuali vita» és amelyben a tevékeny életet így határozza meg : «conversatio religiosa actualis est vita*. (P. L. 59, 441—472.)

Next

/
Thumbnails
Contents