Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Pataky Arnold: Szent János apokalipszisának ószövetségi vonatkozásai
nak a halál és az alvilág kulcsai». E helynek az ószövetségi vonatkozásáról 3, 7-nél beszélünk tüzetesen. 1, 20-ban Jézus megmagyarázza a hét csillag titkát: a hét csillag a hét egyháznak angyalai. Dán. 2, 47. az Istent szintén «a titkok kinyi latkoztatójának» mondja. Az Apokalipszis 2. és 3. fejezetében az egyes kisázsiai egyházak «angyalai»-nak szóló hét levelet olvassuk. Mind a hét város ama nagy út mellett feküdt, amely Asia provinciának leggazdagabb és legnépesebb részeit kötötte össze. A hét levél szerkezete egyforma. E leveleknek rendkívül nagy dogmatikai és történelmi, nevezetesen kortörténeti fontosságáról más alkalommal emlékeztünk meg jelenleg csak ezeknek számos ószövetségi vonatkozását tesszük vizsgálatunk tárgyává. Az efezusi egyháznak szóló levél (2, 1—7.) a 7. versben az élet fáját említi, mely az Isten paradicsomában van. Világos a célzás a paradicsomban álló csodálatos fára (Móz. I. 2, 9.) ; de Szent János ezt a szimbólumot teljes szabadsággal és eredetiséggel használja fel : nála az élet fájának a gyümölcse már a győztesnek a jutalma. V. ö. még Jel. 22, 14. A szmirnai egyházhoz intézett levélben (2, 8—11.) nincsenek ószövetségi vonatkozások ; de talán megemlíthetjük, hogy a 2, 9-ben olvasható ovvaywyt] xov aaxavá kifejezés ellentétes párhuzamban áll a Móz. IV. 16, 3-ban olvasható fj avvaycuyrj jiávreg äyioi kifejezéssel. A pergamoni egyháznak szóló levél (2, 12—17.) olyanokról beszél, akik Bálaám tanítását követik (14. v.). A Mózes korában élő Bálaám Bálák moábita királynak azt a tanácsot adta, hogy Izrael fiait bálványozásra és paráználkodásra csábítsa (Móz. IV. 25, 1. 2; 31, 16.). Szent János a saját korának egyes erkölcstelen tévtanítóit mondja Bálaám követőinek. Ugyanebben a levélben (17. v.) az Űr megígéri, hogy a győztesnek elrejtett mannát és kis fehér követ ad, amelyre új név lesz felírva ; ezt a nevet csak maga a győztes ismeri. A mannáról Móz. II. 16. beszél kimerítően. Amikor Szent János az «elrejtett mannát» említi, valószínűleg a frigyládába helyezett, mannával teli edényre céloz (Móz. II. 16, 33.). — íz. 62, 2. megjövendöli, hogy az új Sión lakosságát a messiási időkben új néven fogják hívni, vagyis az új Sionra dicsőséges új korszak vár. Ugyanezt a gondolatot megtaláljuk íz. 56, 5 ; 65, 15-ben is. Szent Jánosnál az új név az Istennel való bensőséges egyesülést fejezi ki, amelyet a kegyelmi élet már ezen a földön biztosít az igazaknak. A Thyateira egyházának szóló levélben (2, 18—29.) az Apokalipszis szerzője Jezabel asszonyt említi, aki magát prófétanőnek mondja és a hívőket paráznaságra meg bálványáldozatok evésére csábítja (20. v.). Az ószövetségi Jezabel Áchábnak, Izrael királyának gonosz felesége és 1 1 Az Apokalipszis történelembölcselete. Budapest, 1937. 22—23. 1. SZENT JÁNOS APOKALIPSZISÁNAK ÓSZÖVETSÉGI VONATKOZÁSAI 101
