Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
IV fejedelem Rómába menetelének 1900 éves fordulóját üljük. Abba a Rómába, amely a keresztény időszámítás első századában még jelentette ugyan az emberi művelődés középpontját, de amelyben akkor már nyilvánvalóvá lettek a belső korhadás szomorú tünetei. Abba a Rómába, mely ősi népi, eszmei, közigazgatási és harci képességeiben megfogyatkozva korántsem tudta volna önerejéből átmenteni a népvándorlás népei, tehát az új Európa számára az emberiségnek eddig kifejlesztett és összegyűjtött értékeit. Ezt a feladatot Péter és követői végezték el az új hit, az új eszme erejével és lendületével. Ők biztosították az emberi művelődés és haladás célba irányuló menetét. Szentséges Atyánk, Péter utóda, a szakadék peremén hány- kódó emberiség épúgy mint 1900 esztendővel ennek előtte, egyedül azokban az eszmékben láthatja a menekülést a biztos pusztulástól, melyeket Te képviselsz. Tőled várja a megvilágosítást, az erőt, az útmutatást. Benned látja a biztonságot. Nálad talál nyugtot és testi-lelki boldogulást. Szentséged lábai elé borulva alázatos lélekkel köszöntünk. Biztosítunk fiúi szeretetünkről és rendíthetetlen hűségünkről. Hálálkodunk a jó Istennek, hogy nehéz napjainkban nekünk adott Téged. Könyörgünk, küldje el Neked bátorító angyalát a mennyei Atya, hogy az Ő akarata szerint kitudjad üríteni a Neked nyújtott kelyhet. De egyúttal gyermeki hódolattal kérünk, add reánk szent áldásodat, hogy népünk fiai az eszmék és tanítások útvesztőiben el ne veszítsék a helyes tájékozódást, és Krisztushoz és az Ő evangéliumához hű nemzetünk megújulva és megerősödve kerüljön ki ebből a szörnyű válságból, amelybe az idők szele sodort minket. Hadd tölthesse be nemzetünk továbbra is lelkiismeretesen azt a nemes küldetést, amelyet az isteni Gondviselés kiszabott reája ! Beatissimus Pater, Pius Papa hoc nomine Duodecimus vivat ! /• J-
