Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
P. Takács Ince O. F. M.: Krim félszigetének és vidékének középkori kereszténysége
Ill ternes egyházi és magyar szempontok jogán, hanem — és ez igen nagy örömünkre van nekünk — főkép azért, mert Pázmány egyeteme különösképen közel érzi magát a Szentatyához, éspedig annak az egyedülálló és örvendetes ténynek az alapján, hogy Őszentsége még kardinális korában, a budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus idején kegyes volt vállalni a legalázatosabb tisztelettel felajánlott legnagyobb elismerést és kitüntetést, amelyet az egyetem adhat : a díszdoktorságot. És akinek megadatott az a kegyelem, hogy a Vatikán tiszteletreméltó falai között résztvehetett a díszdoktoravatás felemelő szertartásán és hallhatta Őszentségének, akkor még bíborosállamtitkárnak őszinte, lelkesült szavait, melyekkel a Rector Magnificus avató beszédére válaszolni kegyes volt, az meggyőződhetett róla, hogy ez a díszdoktori kitüntetés Pacelli Őeminentiája szemében nem merő formalitás, külsőség, hanem a lelkeket egybefűző valóság. Kötelék, mely a felavatott fenkölt személyét a Pázmány- egyetem révén még szorosabbra fűzi az általa annyira becsült és annyira megszeretett magyar nemzethez. Az igazi nagyokat válságok idején adja az isteni Gondviselés. Ezek a nagyok a többi embernél mélyebben élik és szenvedik a válságokozta feszültségeket és egyenetlenségeket. Éleslátásuk mindenkinél világosabban látja a kiutat. És megadatott nekik, hogy önlemondó, áldozatos erejükkel, semmi nehézségtől sem riadva vissza, a szakadék széléről visszarántsák és a fellendülés és a virágzás felé vezessék a reájuk bízott emberiséget. Szent Atyánkban ezt az istenadta, szent, megvilágosodott, önlemondó, alázatos hőst tiszteljük, ki a való igazság birtokában — bizton reméljük — ki fog vezetni minket abból a szörnyűséges lelki és testi nyomorból, amelybe olyan sajnálatraméltóan belezuhantunk. Szinte gondviselésszerű, hogy ugyanabban az esztendőben ünnepeljük Szentatyánk püspöki jubileumát, amelyben az apostol7 Theologia.
