Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
SZENT PÁL LEVELEINEK ÓSZÖVETSÉGI IDÉZETEI 293 a szavakat használja, amikor arra inti híveit, hogy az Istennek egyenes lelkű fiai legyenek a gonosz és elvetemült nemzedék közepette, — akiken elsősorban a pogányokat érti. A két szerző kifejezései teljesen megegyeznek, de Szent Pál sehol sem jelzi, hogy Mózest akarja idézni. Különben is a gondolat oly általános, hogy nem kell idézésre gondolnunk. 8. §. A Pásztorlevelek. A Pásztorlevelekben az ószövetségből vett idézetek száma feltűnően csekély. Ennek okát is e levelek tárgyában találjuk meg : amikor az apostol az ő két legkedvesebb tanítványának intelmeket ad az efezusi és a krétai egyház megszervezésére, amikor őket apostoli bátorsággal akarja felvértezni a reájuk váró nagy feladatra, hogy tisztán megőrizzék az evangéliumi tanítást a fel-felburjánzó űj eretnekségekkel szemben, amikor Timóteust utoljára magához hívja a római börtönbe, nem volt sok alkalma az ószövetség idézésére. Azonban igen fontos mozzanat, hogy Tim. II. 3, 16. az egész ószövetségi szentírást ygacpf) űeonveva-ro'ç-nak, «istenileg sugalmazott Irás»-nak mondja. 1. — A Timóteushoz írt első levél 1. fejezetének 17. versében Szent Pál az Istent ßaaikevç twv alwvoov névvel illeti. Ez a kifejezés az újszövetségben másutt nem fordul elő, de megvan Zsolt. 37, 17 ; 47, 7 ; Tób. 13, 6. 10-ben. Szent Pál bizonyára erre az ószövetségben ismeretes elnevezésre gondolt, de szorosan vett idézésről nincsen szó. — 5, 18-ban Xéyei yàç> rj ygarprj bevezetéssel, tehát mint szentírást idézi Móz. V. 25, 4-et : «A nyomtató ökör száját ne kösd be», de e szavakat az igehirdetéssel, tanítással foglalkozó preszbiterekre alkalmazza. Az idézet teljesen megegyezik a héber szöveggel és az Alexandriai fordításnak a szavaival is, de első helyre teszi a mondat tárgyát és második helyre az igét. E szavak folytatása : «Méltó a munkás a maga bérére», — értelem szerint megvan Móz. V. 24, 15. héber szövegében (LXX : 25, 17.), de szószerint Luk. 10, 7-ben olvasható. Ez a forrása annak a véleménynek, mely Tim. I-nek e helyén a harmadik evangéliumnak első idézését látja. Lehetséges azonban, hogy e folytatás az Üdvözítőnek egy logionját idézi, vagy pedig e mondás Szent Pál kortársai előtt ismeretes közmondás volt. A következő versben (5, 19.) olvasható intelem, hogy Timoteus preszbiter ellen csak két vagy három tanú bizonyságára fogadjon el vádat, Móz. V. 19, 15. rendelkezésén alapul, de szorosan vett idézetről nincsen szó. (V. ö. Kor. II. 13, 1.) 2. — A Timóteushoz írt második levél 2, 19-ben Móz. IV. 16, 5. szavait idézi, teljesen az Alexandriai fordítás szerint, mely a héber szövegtől némileg eltér. Szent Pál és a Hetvenes fordítás szerint «Ismeri az Úr az övéit», míg a héber szöveg a ST1 ige Hiph'íl formáját használja: «Ismeretessé teszi az Úr, kik az övéi». Mózes a Kóréra,
