Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
294 PATAKY ARNOLD Dátánra és Ábirámra, valamint a többi lázadókra váró istenítéletet jövendöli meg, Szent Pál pedig arról beszél, hogy Himeneus, Filetus és más eretnekek tévelygése nem gyöngíti meg az Isten szilárd alapját, vagyis az egyházat, és ezt az állítását Mózes szavaival erősíti meg. A két szent szerző gondolata legalább is hasonló : Szent Pál egy analog esetre alkalmazza az ószövetségi szerző szavait, de az Alexandriai fordítás szövegváltozatában. 3, 16. az egész ószövetségi szentírást ygarpr] êeonvevarâç-nak mondja, melynek tanulságait minden embernek le kell vonnia a maga javára. 3. — A Títushoz írt levél 2. fej. 14. verse Móz. II. 19, 5 ; V. 7, 6 ; 14, 2. gondolatát (a zsidó nép kiválasztottságáról) az újszövetségi egyház kiválasztottjaira alkalmazza, megtartva a Aaàç negiovaioç szavakat : az Úr Jézus önmagát adta érettünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és jócselekedetekre törekvő, tulajdon néppé tisztítson bennünket a maga számára. Ezenkívül Szent Pál Ez. 37, 23-ból átveszi az ugyanerre a gondolatra vonatkozó xa&aqíarj igét, valamint a szintén rokon Zsolt. 130, 8. (xal avxôç ÁvxQwaexai róv ’IagarjA ex naaibv xcöv àvofuœv avxov) szövegének összes jellegzetes kifejezéseit, melyek Izrael népének a babiloni fogságból való megszabadítására vonatkoznak. Ez az idézet is kitűnő példa arra, hogy Szent Pál gondolatvilága szerint az újszövetség egyházában folytatódnak mindazok az isteni Ígéretek, amelyeket az Úr egykor az ószövetség választott népének adott. Pataky Arnold. (Folytatása következik.)
