Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Bendefy László: A kumai püspökség története. (Folyt.)
50 BENDEFY LÁSZLÓ Asztrahány alól Timur a kipcsaki kánok fővárosa, Szeráj felé vette útját. Elpusztította Ak-Szerájt, a régi fővárost (Asztrahány közelében), majd az újat is (a Volga nagy, alsó könyökénél), azután visszafordult, hogy bosszút álljon a kazikumükökön,1 kuvicsokon,1 2 3 kaitakokon8 és a karakalpakokon,4 egyszóval azokon a népeken, amelyek Toktamist vele szemben fegyveresen segítették.5 Ezek után Timurlenk kivonult a Kaukázusból, hogy előkészítse (1398-ban véghezvitt) hindosztáni és indiai hadjáratát, azonban a Toktamis elleni küzdelmek még mindig nem értek véget. Timur ugyanis két hadvezérét, Temir Kutlujt és Aktagot (Aktav) megbízta azzal, hogy üldözzék a kipcsaki kánt, aki közben Vitov litván nagyfejedelemnél keresett menedéket. A háborúskodások még 12 esztendeig folytak, míg csak 1407-ben Toktamist el nem érte végzete : országából végleg kiűzték s ő maga a harcmezőn fejezte be hányatott életét.6 * * * * Hammer-Purgstall id. művében a magyer népre vonatkozó kútfőadatokat teljesen tévesen értelmezte. Már rámutattam fentebb arra, hogy a baskírok és a bolgárok emlegetése (Sereffeddin nyomán) nem a volga-bjelájavidéki baskir-magyar, ill. bolgár népekre vonatkozik, hanem a kumu-magyerokra. Ugyanígy a Magyer pusztulásáról szóló kútfőrészletet sem ismerte fel és Abderrasak adatát a kumükökre vonatkoztatta. Pedig miről van itt szó? Arról, hogy miután Timur Ukeknél döntő csapást mért Toktamisra, maradt ideje arra, hogy megbüntesse, megfélemlítse azokat a népeket, amelyek a sokesztendős harcban az ellenfelet segítették. Ezért vonult Ukek alól a Dnyepr partjára, mert onnét lecsapha1 A kazikumükök vagy Iákok száma kb. 35.000, a Kojszu völgyében laknak, értelmesek, jómódúak, szorgalmasak, mozgékonyak, a kereskedelmi szellem megvan bennük, buzgó és fanatikus mohamedánok, de azért a samyli mozgalmakhoz nem csatlakoztak. Az izlámot a kazikumuk városban lévő Konnuszid mecset déli oldalán lévő arab felirat szerint a hedzsra 161. évében, azaz 783-ban vették fel. Nyelvük rendkívül sajátságos, élesen különbözik a avarok és dargok nyelvétől. Az avarok gumal-oknak, a dargok bulugune-knak nevezik őket. (V. ö. Zichy Jenő Kauk. utaz. I. kt. 175. 1.) 2 Kuvics-ok valószínűen szintén a dardok egyik törzsével, a kubacsik- kal (szarákh-karán : páncélkészítők) azonosak. (V. ö. Zichy id. m. 169—171.11.) 3 Kaitak-ok a dargok egyik törzsét alkotják. (V. ö. Zichy, id. m. 169. 1.) 4 A karakalpak-okról (karapapak-ok = fekete kucsmásak) csak annyit tudunk, hogy ez félig letelepült török törzs. Számuk egyesek szerint 6500, mások szerint 23.000 volna. Karsz és Alexandropol között laknak, rendesen az iráni törökséghez számítják őket, eredetükről és nyelvükről azonban semmi biztos adatunk sincs. (V. ö. Zichy, id. m. I. kt. 54. 1.) 6 A Toktamis elleni háborúkról adott eddigi egységes képet főleg Hammer-Purgstall id. m. nyomán állítottuk össze. 6 Bőv. 1. Wirth id. m. 411—412. 11.
