Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Bendefy László: A kumai püspökség története. (Folyt.)
A KUMAI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETE 45 «magyar, magyer», mind a baskird, besgurd» néven ismert magyar népcsoportokat.1 Hogy ezúttal a perzsa történetíró valóban a kuma- menti magyarságról beszél, azt bizonyítja 1. az a tény, hogy az említett népek mind a Kipcsak birodalom szomszédosai, és (a bolgárokat kivéve) mind a Kaukázustól északra, tehát a Timur által veszélyeztetett területen éltek, 2. hogy ezeknek a népeknek saját érdekükben is támogatniok kellett Toktamist, ha nem akartak Timur rabszolgáivá, vagy eszelős vérengzéseinek áldozataivá lenni. 3. Elképzelhetetlen, hogy Toktamis a Bjelája mentéről tudott volna mozgósítani és a Kaukázusba hozatni baskir-magyar csapatokat akkor, amikor azok a baskírok 1223 óta szövetségesei voltak a tatároknak, ezekben az időkben pedig minden falu élén tatár bíró, a baskír tartomány élén pedig tatár kormányzó állott.1 2 Ugyanígy azt is képtelenség feltennünk, hogy a «bulgárok» szó — Sereffeddin leírásában — a bilériai (volgamenti) bolgárokra vonatkoznék, de épúgy nem vonatkozhatik az a dunai bolgárokra sem. Ez utóbbiak Kantakuzenosz János bizánci ellencsászár szerencsétlen lépése óta (1347, amikor az oszmánokkal katonai szövetséget kötött) örökös harcban állottak a terjeszkedő török birodalommal. 1387-ben volt a híres toplicai ütközet (Plocsnik mellett), ahol az egyesült bosnyák és szerb hadak úgy elverték a törököket, hogy azoknak alig egyötöde menekült meg. Előrelátható volt tehát, hogy Murad szultán nem hagyja megbosszúlatlanul a dolgot és a következő évben (1388) Ali pasa, fővezér, 30.000 emberrel valóban Bulgáriába rontott. Egy év múlva (1389) volt a gyászos emlékű rigómezei ütközet.3 Azt hiszem, elegendő ennyi Bulgária történetéből annak bizonyítására, hogy amikor a bolgár testvérnép legsúlyosabb harcait vívta Murad és Bajazid szultánnal, nem lehetett csapatfölöslege Toktamis számára. De akkor honnét került Sereffeddin művébe a «bulgár» név? Ezúttal az eredeti török jelentésében («keverék») szerepel4 és a kuma- menti magyaroktól és az alánoktól délre, a Kaukázus gerincétől pedig északkeletre élő, vegyes töredéknépekre kell vonatkoznia. Számos apró nép, mint pl. az abkázok, malkaiták, kumükök, kaitakok, stb. élt a hegyek között külön-külön törzsszövetségekben. Egészen természetes, hogy a közös érdek ezúttal Toktamis táborába szólította őket. Toktamis tehát a kipcsák, orosz, alán, cserkesz, magyer, nogáj, kumük, krími tatár stb. lovasokból álló hadával Timur ellen vonult, de ezúttal sem került köztük komoly háborúra a sor. Timur és másod1 V. ö. Németh Gy. A honfogl. magy. kialakulása. VI. fej. különösen 306. 1. 2 Bőv. 1. Bendefy, Az ázs. magy. megt. IV. közi. 339—344. 1. 3 V. ö. Jericek, A bolgárok története. Nagybecskerek, 1889. 318—324. II. 4 Bőv. 1. Németh Gy. id. m. 95—97. 11.
