Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
258 HOLVAY BRÚNÓ szorosabb értelemben vett «tudomány».1 Tudományfogalmukat Arisztotelésztől vették át és következetesen ennek a tudományfogalomnak megfelelően építik a hittudomány épületét. Így már valóban tudomány a teológia, nem pedig csak «sacra doctrina» : egyszerű, csak a Szentíráson alapuló hitoktatás. A hitcikkely már nem elsőrendű tárgya a hittudománynak, hanem inkább csak kiindulópontja. Nem középpontja, hanem feltételezett alapelve az igazi arisztoteleszi értelemben vett tudománynak, a demonstrációnak.1 2 Így a teológia a kinyilatkoztatás metafizikája. «La théologie sacrée est la metaphysique du dépôt révélé.»3 4 Ez a két meglátási mód és teológiai módszer azonban semmiesetre sem zárja ki egymást. Míg az egyik a keresztény igazságok üdvtörténeti megértését és átélését tűzi ki elsőrendű céljául, addig a másik Arisztoteles filozófiája segítségével a hitigazságokat fogalmilag akarja feldolgozni és a feldolgozott fogalmakat rendszerbe óhajtja foglalni. Mivel pedig a teológia nemcsak egyetemi tantárgy, és nemcsak ariszto- telesi értelemben vett tudomány, hanem lényegénél fogva törekszik a természetfeletti élet irányítására, azért ennek a két módszernek ki kell egészítenie egymást. Mivel a disszidensek teológiája szinte már merev traddicionaliz- musával az első, a keleti módszer mellett tartott ki, a római egyházban pedig különösképen a második módszer került előtérbe, egyáltalán nincs jogunk azon csodálkozni, hogy a római és a disszidensek felfogása között nincs meg a teljes összhang. Sőt nemcsak a módszerek között van különbség — hiszen már a más módszer, más lelkialkatot, gondolkodási módot feltételez —, hanem a természet, lelkialkat és sok más összetevő eredményezte azt, hogy két, eléggé eltérő teológiai mentalitás áll itt szemben egymással* Két példa nagyon megfogja világítani ezt a mentalitáskülönbséget. Mint már említettük, egészen klasszikus példa erre a Szentháromság teológiája.5 Annak ellenére, hogy a IV. század görög atyái lényegében ugyanazt vallották a Szentháromságról, amit a latinok, mégis mindegyik más és más szempontot domborított ki a kereszténység központi misztériumának szemlélésében. Nem nagy a különbség, az első 1 Die Einführung und konsequente Verwendung und Anwendung des aristotelischen Wissenschaftbegriffes und Mechanismus... «bedeutet soviel wie die Schöpfung einer Theologie als Wissenschaft im eigentlichen und engeren Sinne des Wortes.» P. Wyser, Theologie als Wissenschaft, Salzburg Leipzig, 1938. 88. o. 2 Wyser, id. m. 88. o. 3 F. Marin-Sola O. P., L’Évolution homogène du Dogme catholique2 Fibourg (Suisse), 1924. I. 136. o. 4 A. Scepticky, Deus mentalités, Irénikon, 1926. 232. o. 6 Scepticky, u. o. 231. f.; Stolz, De Sanctissima Trinitate, 2. o.
