Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
224 MESZLÉNYI ANTAL hogy bárki is kétségbe vonja ezt a hatalmát.1 De az erről szóló rendeletet sem ő, sem pedig udvari papja, ki erről a kérdésről a rektorral tárgyalt, nem mutatta fel s így Prileszky a szóbeli közlésnek nem akart hitelt adni. Az utóbbi álláspontját támogatták a püspök által felvetett kérdések. Ha neki csakugyan meglett volna a külön királyi megbízatása, akkor sokkal határozottabban fogalmazta, vagy fogalmaztatta volna meg azokat. Az egészen feltűnik a bizonytalanság, illetve keresése a módnak, amely lehetővé és elfogadhatóvá tehetné a látogatás jogosultságát. Elsősorban ez az iskolákra és a nyomdára vonatkozólag ötlik szembe. Megkérdezi, hogy kiáltal, mikor, milyen céllal és minő jóváhagyással alapíttatott az egyetem? Kire bízta azt az alapító? Az általános jog szerint mennyi a beleszólása az egri püspöknek, vagy széküresedés esetén káptalanjának? Amennyiben ez megvan, hogy az eredetileg rábízott intézményről gondoskodni tudjon, szükséges megismernie, vájjon az egyes karokon annyi tanár tanít-e, mint ahányat az alapítólevél előír s ezért a tanárok pontos elsorolását kívánja meg. Ezenkívül tudni akarja, vájjon a tanárok a tanév elején a trienti zsinat előírása szerint1 2 a kát. hitvallás letétele mellett megfogadják-e esküvel, hogy csak azt tanítják és úgy magyarázzák, amit és ahogy a kát. hitrendszer előírja? S itt sorra kérdezi, hogy a kiszabott napokon pontosan megtartja-e mindegyik az óráját nemcsak a teológiai és filozófiai karon, hanem a gimnáziumban is, sőt arra is kíváncsi, hogy a tanárok az egyes órákon saját előkészületeik után adnak elő, vagy pedig idegen auktorokat magyaráznak s ha az utóbbi eset áll fenn, kik ezek? Idekapcsolja ezután a gimnázium egyes osztályainak tanítási módjáról, a használt tankönyvekről feladott kérdéseket. Érdeklődik, vájjon a vallástant, mint tantárgyat előadják-e, minő módon, erre nézve mik volnának a további szükséges teendők, mennyi a tanárok és tanulók száma, az utóbbiaké osztályonkint, karok és évfolyamok szerint? Kitér egyik kérdés arra is, vájjon az ifjúsági színielőadások nem olyanok-e néha, melyek a résztvevők romlására vezethetnek? Ezután jönnek a kényesebb anyagi természetű ügyek ! Megkérdezi a püspök, hogy kb. hány rendi növendék nevelkedik az alapítványok terhére? Ezek részére kimondottan minő összeget jelöl meg az alapítólevél? Vájjon ez az összeg — amitől Isten óvjon — részben, vagy egészben esetleg nem az egri egyházmegye papnevelését van-e hivatva szolgálni? Ha így találna lenni, jogos, hogy az egri püspök ezt, mint a sajátját tekintse ! Éppen ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy az ily célú tőke, hol és minő kamat mellett van elhelyezve? Biztos-e 1 Orsz. Lvltr. : Kincst. o. Acta Jes. Irreg. Mise. fasc. 8. Prileszky Hämerlhez : Kassa, 1771. aug. 13. 2 Trid. Sess. 25. c. 2.
