Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
a kikölcsönzött hely s kamat címén évente mennyi jövedelmet hajt? A továbbiakban még csak azt a kérdést veti fel, hogy mik az egyetem kiváltságai s vájjon mások, főképen a városi hatóság tiszteletben tartja-e s végül mik volnának a rektor kívánságai az egyetem színvonalának az emelésére és fejlesztésére l1 Az eredetet, alapítványokat, ezek gyümölcsöztetését, az elöljárók számát, munkabeosztását, házi rendet stb. tekintve, hasonló kérdések fordulnak elő a konviktusnál és a nyomdánál. Az előbbinél különösképen a fegyelmi életre vonatkozólag vár megbízható feleletet. Bekéreti magához a házi szabályokat, érdeklődik a konviktorok számáról, felvételének a módjáról, tanulmányi, vallás-erkölcsi életéről. A nyomdánál főleg a könyvcenzuráról kér bővebb felvilágosítást. Nevezetesen, miért van az, hogy a műveket nem küldik be előzetesen Egerbe, hogy megnyerjék a kinyomatáshoz szükséges püspöki engedélyt? Mily alapon gyakorolja ezt a jogot az egyetem kancellárja.2 Prileszky elolvasva a látogatás bejelentését és a kérdőíveket, első pillanatban rendkívül meglepődött mindkettőn. Tűnődéseiben maga előtt látta Barkóczyt, aki 11 évvel korábban már megkezdte a kassai kollégium megcsonkítását s most Esterházyban egyenes folytatóra talált ! Mostanában az ő felfogása szerint valóban nem adtak okot rá, hogy a püspök beleavatkozzék ügyeikbe s mégis meg akarja tenni. Ha rendjére nézve az európai eseményeket vette figyelembe, úgy nem csodálkozhatott ezen, hiszen a mesterségesen fűtött kedélyek a legtöbb országban ellenük voltak hangolva, bizalmatlanok voltak irántuk. Talán Esterházy látogatása is ennek a jezsuita-ellenes rendszernek egyik simábbra csiszolt láncszeme lett volna? Ilyennek kellett tekintenie, mikor Barkóczy (f 1765) az esztergomi főegyházmegye területén is úgy akart elbánni a jezsuitákkal, akár csak egri püspök korában a kassaiakkal.3 A rektor azonban nem azt nézte, hogy mit akarnak tenni velük, legalább is az ő szilárd meggyőződése szerint az erősebb jogán, hanem azt, hogy mit diktál a valóságos jog és mit a törvény. Neki ugyan még Esterházy megérkezése előtt Egerbe kellett volna küldeni a feltett kérdésekre a választ, de nem ezt tette. Nem törődött vele, hogy mit parancsolt a püspök s mint kavarodik körülöttük a világ, előtte egy volt a fontos, hogy t. i. míg rendje áll, megvédje annak jogait. Eltért P. Kunicstól ; nem hallgatott, mikor beszélnie kellett s viszont úgy szólt, hogy ezzel nem szándékozott sérteni, csupán rendje igazát kidomborítani. Terjedelmes levelében mindenekelőtt arra tért ki, hogy mi módon, kinek szabad és kinek nem az említett 1 Trid. Sess, 25. c. 2, Puncta Interrogatoria pro visitatione Canonica Universitatis, Convictus et Typographiae, ad quae scripto respondendum. 2 U. o. 3 V. Ö. Hermann-Artner : A hittudományi kar története (1635—1935). Budapest, 1938. 108. I.KÁNONI LÁTOGATÁS A KASSAI JEZSUITA EGYETEMEN 225 Theologia. 15
