Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban

AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 179

is találunk pár művet.1 — A svédországi fatemplomokat újabban Boethius Gerda ismertette,2 L’Orange pedig egy oslói IV. századi Krisztus-fűről írt tanulmányt.3 A kereszténység első idejéből való síroknak is nyomára akadtak.4

6. A keresztény ókori értelemben vett Kelet és Nyugat határmesgyéjén elterülő illyr és dunai tartományok igen élénk kapcsolatban állottak Itáliával a kereszténység elterjedésének idején.6 Régészeti vonatkozásban az emlékek számos rokon vonása tesz erről tanúságot. Leggazdagabb ezekben kétségkívül Dalmácia, de Albánia és Pannónia is egyre több ókeresztény lelettel ékeskedhetik szorgalmas kutatások érdeméből. Dalmácia fő lelőhelye a mi időnkben is Salona maradt Spalato (ma : Split) közelében, ahol a Bulié által régebben feltárt Monastirine, Maurisanac és Crikvine becses emlékei mellé Kapljnc IV. századi bazilikája sorakozott. Ennek a típusostól elütő formája vitára is okot adott.6 Dalmácia más vidékein is számos keresztény emlék vár még feltárásra.7 — Albániá ban a görög határtól négy kilométernyire

Oxford 1936. — Pfeilstücker Suse : Spätantikes und germanisches Kunstgut in der frühangelsächsischen Kunst, Berlin 1936. — Kendrick T. D. : Anglosaxon art to A. D. 900, London 1938. A brit szigeteken a legutóbbi években lefolyt keresztény régészeti kutatásokról rövid összefoglalások találhatók : Revue d’histoire ecclésiastique 1937, 459. 883. — 1939, 185. s köv. o.

1 Henry Françoise : Les origines de l’iconographie irlandaise (Revue religieuse 1930, 89.). — Mahr A. : Christian art in ancient Ireland, Dublin 1932. — Henry Fr. : La sculpture irlandaise pendant les douze premiers siècles de l’ère chrétienne, Paris 1933. 2 kötet. — Mesnard Maurice: L’église irlandaise de Kildare (Riv. di arch, crist. 1934, 37.)

2 Hallar, Tempel och Stavkyrkor, Stockholm 1931.

3 Serta Rudbergiana, Oslo 1931.

4 Lundberg Oskar : Vendel, i fynd och forskmng, Uppsala 1938.

6 Ennek a IV. században a keresztény művészetben való érvényesüléséről lásd Soper Alex. Coburn : The italo-gallic school of early Christian Art (The Art Bulletin 1938, 145.)

6 Dyggve Einar et Brőnsted Joh. : Recherches à Salone L, Copenhague

1928. — Weilbach Fr. et Dyggve E. : u. a. IL, u. o. 1934. — Delalle Ivó spalatói pap beszámolója: Adun. 1929 febr. 10. (Riv. di arch, crist. 1929, 371.). — Delehaye H. : Nouvelles fouilles à Salona (Analecta Bollandiana 1929, 77.).

— Egger Rúd. : Die neuen Inschriften aus dem Coemeterium am Kapljnc (Vjesnik za archeol. i. histor. Dalmatinsku 1932, 13.). — Dyggve beszámolója : Atti III. Congr. Ravenna 1934, 237. — Moreau E. : Une basilique chrétienne du IV siècle à Salone (Nouvelle Revue Théologique 1935, 635.). - Recherches archéologiques récentes (U. o. 617.). — Dyggve és Egger beszámolója: IV. Congr. Roma 1938. — Ugyanott Dyggve e címen is tartott előadást : Un nuovo tipo di edificio di culto rappresentato da chiese cimiteriali di Salona.

— U. a. és Egger : Der altchristliche Friedhof Marusinac, Baden bei Wien 1939.

7 V. ö. Ragusa—Ibla leleteiről : Riv. di arch, crist. 1929, 169. — Bulié Fr. : Kaiser Diocletians Palast in Split (Dr. Ljubo Karamannal), Zagreb

1929. — Cecchelli Záráról : Adun. 1931 dec. 13. (Riv. di arch, crist. 1932, 315.). — Általában lásd Karaman L. : Notes sur l’art byzantin et les slaves catholiques de la Dalmatie (Or. e. Byz. 1932, 332.). — U. a. : La Dalmatie à travers les âges, Split 1933. — Dyggve E. : Éialmatinske Centralbygninger’ i

12*