Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
176 ARTNER EDGAR a tudományos érdeklődés központjában. így többen kutatták az Orsolya- legenda régészeti és hagiografikai alapjait,1 valamint Köln más ókeresztény emlékeit.2 Trierben, ahol pedig a kereszténység már a II. század közepén gyökeret vert, az eddig ismert legrégibb emlékek csak a 300. év tájáról valók voltak. Szent Maximinus coemeteriumának feltárása, ahonnét máris több ókeresztény felirat és szimbólum került elő, éppen ezért ennek az állapotnak megjavításával kecsegtet.3 Érthető ellenmondást váltott ki Herzognak az a feltevése, amelyre egy itteni IV. századi görög felirat juttatta, mintha t. i. Szent Agnes alakja költői elképzelés szüleménye lenne.4 Meg kell még azt liehe Jugendbildung 1932, 367.). — Schmidt Erich : Kirchliche Bauten des frühen Mittelalters in Südwestdeutschland, Mainz 1932. — Neuss W. : Die Anfänge des Christentums im Rheinlande, Bonn 1933. 2. kiad. — Krusch Bruno : Die Übertragung des hl. Alexander von Rom nach Wildeshausen durch den Enkel Widukinds 851. (Nachrichten von der Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen 1933, 405.). — A Rómából történt translatiókra vonatkozólag lásd Schnyder W. cikkét a Svájcba került «Corpi Santi»-ról : Zeitschrift für Schweiz. Kirchengesch. 1931, 54. — U. a. : Die Reliquien und Reliquienbeigaben der Katakombenheiligen in der Schweiz, Luzern 1937. — Morin G. : Le saint Candide d’Innichen et son homonyme du «Coemeterium Pamphili» (Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktinerordens 1935, 205.). — Hotzelt W. : Translationen von Martyrerreliquien aus Rom nach Bayern im 8. Jahrhundert (U. o. 286.). — Buschow H. : Studien über die Entwicklung der Krypta im deutschen Sprachgebiet, Würzburg 1934. — Sauer Jos. Németország ókeresztény emlékeiről : Atti III. Congr. Ravenna 1934, 169. — Ledroit J. : Früheste Christuszeichen am Rhein, Mainz 1937. 1 Levison W. : Das Werden der Ursula-Legende, Köln 1928. — Coens M. : Les vierges martyres de Cologne (Analecta Bollandiana 1929, 89.). — Tervarent G. : Légendes et reliques. Le cas des onze mille vierges (Le Moyen- Age 1929, 17.). — Levison W. : Zur Ursula-Legende (Bonner Jahrbücher 1934, 227.). 2 Lückger H. J. : Altchristliche Gegenstände aus Köln (Bonner Jahrbücher 1930, 146.). — Fremersdorf Fr. : Die Glasschale mit christlichen Wunderszenen im Wallraf—Richarts-Museum, Frankfurt a. M. 1930. — U. a. : Römische und fränkische Gräber bei der Severinskirche in Köln (Bonner Jahrbücher 1933, 22.). — Corsten K- : Neue Studien zum alten Dom und zum römischen Forum in Köln (Annalen des Historischen Vereins für den Niederrhein 1936.). 3 Keune J. B. : Altchristliche Kunst in Trier (Pastor Bonus 1929, 410.). — Provinzialmuseum Trier: Jahresbericht, Trier 1930. — Dölger : Eine Knaben-Bulla mit Christus-Monogramm auf einer Bronze des Provinzialmuseums in Trier (Antike und Christentum 1932, 253.). — Krüger E. : Zwei Bruchstücke eines christlichen Sarkophags in Trier (Trierer Zeitschrift 1933, 68.). — Steinhausen J. : Archäologische Siedlungskunde des Trierer Landes, Trier 1936. — Loeschcke Siegfried : Frühchristliche Denkmäler aus Trier (Rheinischer Verein . . . 1936, 91.). — Kirsch : Anz. f. ehr. Arch. (Röm. Quart. 1937, 361.). — Jahresbericht des Rheinischen Landesmuseums Trier für 1936. — Trierer Zeitschrift für Geschichte und Kunst 1937, 281. — U. o. 1937-re szó van a IV. század közepéről való temető püspöki szarkofágjairól és bibliai jeleneteket feltüntető kőkoporsókról. (U. o. 1938, 221.) 4 Szerinte Liberius pápa a vértanuságra is kész ártatlanságot akarta
