Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 177 is említenünk, hogy a trieri templomokat legújabban tudományosan feldolgozták.1 A bonni,2 majd a xanteni3 dómban és környékén végzett ásatások az eredeti bazilikák maradványainak megtalálását eredményezték. Így kiderült, hogy az előbbi helyen Szent Cassianus sírja körül már a IV. században épült szentély, a frank Xantenben pedig Lehner és Bader 1933-i ásatásai a Szent Viktor-templomban Mallosus vértanú sírját közelítették meg.4 Hasonló célból kutatta fel Schuchert a selígenstadti6 Szent Marcellin és Péter bazilikát, majd a mainzi feliratos emlékek alapján iparkodott az ottani kereszténységre szellemtörténeti következtetéseket levonni.* A mainzi dómon és az augsburgi Szent Ulrik templom alatt talált VI. századi keresztelő helyiségen kívül két ókeresztény edénylelet, valamint a gothai múzeumban található strassburgi bronz szobrocska keltettek figyelmet. Az egyik bronzedény, amelyet alkalmasint keresztelésnél használtak, e feliratot tünteti fel : «Mosakodjatok meg volna benne megszemélyesíteni. — Zwei griechische Gedichte des 4. Jahrhunderts aus St. Maximin in Trier; II. Gedicht auf die hl. Agnes (Trierer Zeitschrift 1938, 79.) — Ferrua, Nuova luce suile origini del culto di S. Ágnese (Civiltà Cattolica 1939. 1.114.) 1 Irsch N.: Der Dom zu Trier, Düsseldorf 1931. — Köthe Harald: Die trierer Basilika (Trierer Zeitschrift 1937, 151.). — Bunjes H. és többen: Die kirchlichen Denkmäler der Stadt Trier mit Ausnahme des Domes, Düsseldorf 1938. 2 Kalsbach Ad. : Zu den Ausgrabungen im Bonner Münster (Bonner Zeitschrift für Theologie und Seelsorge 1930, 179.). — Lehner H. : Die Ausgrabung in und bei der Münsterkirche in Bonn (Rom. Quart. 1930, 133.). — Kirsch : Adun. 1931 dec. 13. (Riv. di arch, crist. 1932, 315.). — U. a. : Un cimitero romano cristiano con chiesa cimiteriale del IV° e V° secolo scoperto a Bonn sul Reno (U. o. 151.). — Lehner Hans und Bader Walter : Baugeschicht- iiche Untersuchungen am Bonner Münster, Bonn 1932. (V. ö. Forschungen und Fortschritte 1933, 198.) — Az ásatások 1928 és 1930 közt történtek. 3 Rütten F. und Steeger A.: Das fränkische Xanten (Rheinische Vierteljahrsblätter 1933, 281.). — Karpa Oskar: Baugeschichtliche Untersuchungen am Xantener Dom (Nachrichtenblatt für rheinische Heimatpflege 1933-34, 3.). — Bericht über die Tätigkeit des Landesmuseums in Bonn 1933/34. (Bonner Jahrbücher 1934, 173.) - Neuss Wilchelm cikke: Röm. Quart. 1934, 17. — Kirsch : Anz. f. ehr. Arch. (U. o. 329. 360.). - U. a. : Scoperta di una chiesa cimiteriale del V° secolo in un cimitero cristiano antico a Xanten sul Reno (Riv. di arch, crist. 1934, 363.). — Bader: Ausgrabungen unter dem Xantener Dom (Germania 1935. II.). 4 A Victor-szentekre vonatkozó hagiografikus és vallástörténeti problémákat fejtegeti Rütten Felix : Die Victorverehrung im christlichen Altertum, Paderborn 1936. 5 Müller Otto cikke : Forschungen und Fortschritte 1937, 373. — Kirsch : Anz. f. ehr. Arch. (Rom. Quart. 1937, 361.). — Schuchert A. : La basilica dei SS. Marcellino e Pietro a Seligenstadt sul Meno secondo i recen scavi (Riv. di arch, crist. 1938, 141. — V. ö. Rom. Quart. 1937, 63.) 6 Kirsch: Anz. f. ehr. Arch. (Rom. Quart. 935, 311.)—Schuchert A. : Das Christentum in Mainz auf Grund der altchristlichen mainzer Grabinschriften vom 4. bis 8. Jahrhundert (Wandern und Schauen. Mittelrheinische Heimatsblätter 1937, 1.). j Theologia. 12
