Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
DIÁKÉLET A XIV. SZÁZADI FERENCES TÖRVÉNYHOZÁSBAN 161 rázott szöveget és azon követhették az előadás menetét. Odahaza jegyzetkönyvében ki-ki kiegészíthette és a repetitióknál űjra átdolgozhatta a meg nem értett, vagy hiányos részt. Az iskolai diktálás egyenesen tilos volt. Azt nem tartották elégségesnek, ha a tanuló tudományát jegyzeteiben vitte haza. Robert, a Sorbonne alapítója szemrehányólag említi azokat, akik egyetemi jegyzeteik pergamentlapjaiból vastag köteteket gyűjtenek egybe és szép vörösbor táblákba kötik : «Micsoda tudomány az, amelyet a patkányok és a férgek összerághatnak?» Előadásokat tartottak minden iskolanapon, (dies legibilis, vagy disputabilis). A szünetnapok száma elég nagy volt. A párisi egyetem naptára szerint1 körülbelül 140 dies legibilis volt az iskolaévben. Vakációnak elsősorban a vasár- és ünnepnapokat számították. Ezek közé tartoztak a Mária-ünnepek, az apostolok és evangélisták ünnepei, a négy nagy nyugati egyháztanító, valamint a rendalapítók halálának és ereklyéi átvitelének napja, a főiskolán megalakult nemzetcsoportok védőszentjeinek és a tanulók égi pártfogóinak ünnepe. Hozzájárult a körülbelül három hétre méretezett karácsonyi és húsvéti szünet, a nagyobb ünnepek vigíliája és végül a három hónapot felölelő nyári vakáció. A nyári szünet június 29-én állott be és hivatalosan Szent Kereszt felmagasztaltatásának ünnepéig, szeptember 14-ig tartott, de a rendszeres előadások csak október 8-án kezdődtek. Igaz, az is előfordult, hogy a nyári szünet alatt «extraordinarie» adtak elő. A nyugati iskolákban mindenütt ez volt a helyzet. Az általános gyakorlatot tükrözi vissza a ferences törvényhozás is. A rendtartományokban Szent Ferenc ünnepétől (okt. 4.) a tartományi gyűlésig bezáróan folyt a tanítás.1 2 Ha az 1346. velencei káptalan Pünkösd ünnepét jelöli meg iskolazárónapnak, azzal ugyanazt az időpontot érti, mert rendszerint ez volt a rendi gyűlések ideje. Az októbertől júniusig terjedő idő megfelelt az egyetemek rendes iskolai idejének, az ú. n. «magnum ordinarium»-nak. Egyetemi minősítésű ferences főiskolák természetesen szorosan igazodtak az egyetem előírásaihoz, amelynek kötelékébe tartoztak. így a párisiban már szept. 14-én megkezdődtek az előadások, mert ekkor tartották a bakkalárisok székfoglalójukat.3 A növendékek szünidőben is iskolaházaikban tartózkodtak. Egyedül az oxfordiak képeztek kivételt. Oly nagy számban tartózkodtak itt külföldiek, hogy az eladósodott kolostornak nagy könnyebbséget 1 Chart. II. 709—716. n. 1192. 2 Cap. gen. Paris (1292) ed. Ehrle, ALKG. VI. 107 ; Cap. gen. Assisi (1316) VI. 16, ed. Carlini, AFH. IV. (1911) 290; Cap. gen. Perpignan (1331) IX. 9, ed. Mencherini, AFH. II. (1909) 415 ; Cap. gen. Assisi (1354) ed. Eubel, BF. VI. 644. 3 Little, A. G. : Statuta provincialia provinciae Franciáé (saec. XIII.) VIII. 1, in: AFH. VII. (1914) 451 ; anno 1337 VII. 1. ed. Bihl, u. o. 493. 11 Theologia.
