Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Szabó Elek: Diákélet a XIV. századi ferences törvényhozásban
156 SZABÓ ELEK miatt kérik az általános rendi gyűlések a rendtagok szíves és jóakaratéi támogatását. Az ingyenes növendékek számáról az általános nagygyűlés döntött. Az 1260-i narbonne-i káptalan elrendelte, hogy minden rendtartomány két emberét küldheti a párisi főiskolára,1 akik után semmi költséget sem kötelesek megtéríteni. Ilyen módon jutott Párisba az a két magyar is, Nicolaus de Hungária és társa Matthias, akik 1304-ben Duns Scotus tanítványai voltak a párisi egyetem kötelékébe tartozó ferences iskolán és a király és a pápa közt kitört viszályban egyházias érzésük miatt mesterükkel együtt kénytelenek voltak a tudomány e csarnokától búcsűtvenni.1 2 Az általános szabályok minden újabb szövegezése adatokkal szolgál a nemzetközi tanuló-cserére. Az 1276-i páduai káptalan megengedi, hogy az osztrák rendtartomány egy ingyenes növendéket küldhet Toulouseba, a ferencesek Páris és Oxford után harmadik egyetemi jellegű főiskolájára, kettőt pedig Kölnbe.3 A toulouse-i ház 1285 óta köteles volt egy-egy tanulót Dánia, Colonia, Turonia, Francia, Burgundia, Castella, S. Jacobi, S. Francisci és a Romana tartományokból befogadni. Ugyancsak a milánói nagygyűlés adta meg az Aquitania tartománynak az engedélyt, hogy Oxfordba, Assisibe és Bolognába is kiildhessen egy- egy növendéket.4 Az 1340-i assisi gyűlés felhatalmazza a vendégüllátó umbriai (S. Francisci) tartományt, hogy egy studens de debito-t küld- hessen Toulouse, Oxford, Salamanca, Bologna, Firenze, Velence, Milano, Genova, Pisa és Lissabon ferences főiskoláira.5 6 A növendék-csere idővel mind nagyobb méreteket öltött. Az 1411-iki római rendi gyűlés óta a strassburgi tartomány Oxfordba, Cambridgebe, Erfurtba, Orléansba, Esztergomba, Wienbe, Pisaba, Kölnbe, Rómába és Assisibe küldhetett ingyenes tanulót, míg a saját strassburgi főiskolája Köln, Szászország, Magyarország, Anglia, Spanyol- ország, Burgundia, Róma és Assisi rendtartományából vett fel egy-egy növendéket. Amikor az oxfordi és cambridgei iskolák nemzetközi vonatkozásban is vezető helyre küzdték fel magukat, minden rendtartomány biztosította magának a jogot, hogy Párishoz hasonlóan egy-egy növendéke ezekbe a központokba is bejuthasson. Bizonyára sok anyagot nyújthatnának az egyes rendtartományok szabálykönyvei. Sajnos, csak nagyon hézagosán ismerjük őket. Így kivi1 ed Ehrte, ALKG. VI. 109. 2 Gábriel, Asztrik : Les Hongrois et La Sorbonne médiévale. Budapest, 1940. 6. 3 Fussenegger, in : AFH. XXVI. (1933) 133. § 12. 4 Cap. gen. Milano (1285) III. 7, ed. Callebaut, AFH. XXII. (1929) 290; ed. Ehrte, ALKG. VI. 56. 6 Delorme: Acta et constitutiones Capituli generalis Assisiensis (1340) AC. 13. in : AFH. VI. (1913) 256.
