Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
KÁNONI LÁTOGATÁS A KASSAI JEZSUITA EGYETEMEN 141 Személyére nézve rendkívül egyszerű és igénytelen ember volt. Nagyon mértékletesen élt ; a fényt, zajt és pompát nem szerette.1 Gróf és püspök létére valahogy bele sem illett ama barokk légkörbe, amely a közönséges halandók előtt oly megközelíthetetlen magasságba emelte a magyar főpapságot. De ez a vonása csak a magánemberre és annak is a benső életére vonatkozott. Különben pedig a legnemesebb és legpéldátadóbb értelemben volt típusa a barokk stílnek. Élénk szelleme párosulva a nagy tudással és kultúrérzékkel, fáradhatatlanul hajtotta, hogy minél szebbet és monumentálisabbat alkosson Isten dicsőségére és a katolikus vallás javára. Alighogy elfoglalja egri püspöki székét, azon töri fejét, hogy a római Szent Péter-bazilika kisebbített hasonmását alkossa meg székvárosában. Erre a célra több tervet kidolgoztat,1 2 de megvalósításához a közbejött akadályok miatt mégsem tudott eljutni. Ellenben Eger büszkesége s a barokk alkotás egyik remekműve, a líceum neki köszöni létét. Ezt az intézményt még II. József is megcsodálta, mikor 1784 november 18-án ott járt s különösen megnyerte tetszését a gazdag könyvtár s a csillagvizsgáló felszerelése, amely kettőre a püspök annyit áldozott.3 Mint főpásztornak nagy gondja volt arra, hogy a külterjedelmes plébániákat kisebb egységekre bontsa. A vallásalap terhére nyolc új plébániát és 73 helyi lelkészséget szerveztetett meg, de a plébániák számát még héttel gyarapította.4 Ahol nem volt megfelelő épület, ott erről is gondoskodott. Ilyenformán 17 helyen építtetett új templomot, 16 faluban plébánialakot és iskolát s ahol a templomnak nem volt tornya, megkapta tőle ezt is.5 Sokat áldozott a belső berendezésre. Műízlése óvakodott a vásári tucatáruktól s ezért, amit vásárolt, annak megvolt a minőségi értéke. Miseruhákra és egyéb felszerelésekre sohasem sajnálta a pénzt. Megtörtént gyakran, hogy az oltárképeket a római templomok nevesebb festményeiről másoltatta le, vagy ha önállóan készültek, úgy csak az elismert mesterek kezéből kerülhettek ki. Esterházy nem hiába viselte Borromei Szent Károly keresztnevét, mert püspöki ténykedéseiben a változott időknek megfelelően Milánó bíboros-érsekét választotta mintaképnek. Egyik életírója azt a jellegzetes megjegyzést teszi, hogy Milánó szent érseke az egri szemináriumban találta volna meg terveinek és óhajainak a leghűbb képét.6 Valóban Eger püspöke sokat törődött szemináriumának külső és belső életével. Épületét megnagyobbítatta, szabályozta napi és tanulmányi 1 Kollányi F. : i. m. 360. 1. 2 V. ö. : Kapossy-Radisics : i. m. 144—152. 1. 3 Tudományos Gyűjtemény. 1819. évf. V. k. 11. 1. 4 Meszlényi A. : i. m. 85. és 87. 1. 6 Kollányi F. : i. m. 360. 1. 6 U. o. 361. 1.