Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Ivánka Endre: Keleti szellem és orthodoxia
116 IVÁNKA ENDRE népközösség javára, és az egyént, vagy a népközösséget teszik saját urává, saját hitének, saját cselekedeteinek legfőbb bírájává, minden erkölcsi és vallási érték forrásává.1 Most már megértjük azt a kapcsolatot, mely a slavophilek között egyrészről, a raskolnikik és a sztarcizmus hierarchia-ellenes igényei között másrészről fennáll, megértjük azt is, hogy mint beszélhet a Slavophil irány egy «általános egyházról», de csak ügy, hogy ez egy a hierarchikus keretek fölött álló «szellem-egyház». Nem az igazi, eredeti keresztény egyházi hagyomány, hanem a szek- tárius «Szentlélek egyház»-gondolat volt a Slavophil irány igazi szellemi őse, és a Slavophil ideológia közvetlen forrása, a német romantikának népeszméje végeredményben ugyanabból a forrásból ered. Ezzel a megállapítással azonban már ítéletet mondtunk a Slavophil nép-egyház-fogalom állítólagos hagyományossága fölött is. Ivánka Endre. 1 Lásd ehhez a fent idézett cikket (Renaissance-kutatás és teológia), különösen a 32. és 33. lapokat.
