Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés

84

ARTNER EDGÁR

a S. Vitaiénak restaurálása.1 Az eredetiségükbe visszaállított emlékek, különösen a mozaikok szakszerű tanulmányozása jelentős lépéssel vitte előbbre a még mindig vajúdó «Róma vagy Kelet?» kérdését.2 Közben a többi ravennai ókeresztény és bizánci emlékről is jelentek meg beható tanulmányok. Legérdekesebbnek azt tartjuk, amely ki akarja mutatni, hogy az ú. n. Galla Placidia-mauzoleum híres mozaikja, amelyet tudvalévőleg nem egy archeológus az ókeresztény művészet legremekebb alkotásának ítél, nem az Üdvözítőt, hanem Szent Lőrincet ábrázolja. Szerény nézetünk e szemlélethez aligha járulhat hozzá.®

burg 1934. — Will Erzsébet : Saint Apollinaire de Rávenne, Paris 1936. — Gerola : L’orientazione déllé chiese di Ravenna antica (Rivista del Reale Istituto d’archeologia e stroria dell’arte 1936, 242.). — Busch K. : Ravenna, München (Die Kunst dem Volke) 1938.

1 Cecchelii : Vetri da finestra del S. Vitale in Ravenna (Fel. Rav. 1930, 1.). — Bartoccini : Restauri in S. Vitale a Ravenna (U. o. 1931, 77. — 1932, 133.). — Cecchelii ugyanerről: L’Illustrazione Vaticana 1932, 560. — Mura- tori-Santi : I restauri di S. Vitale a Ravenna (Pan 1934 febr.). — Jonescu Grigore : 11 problema planimetrico della chiesa di S. Vitale in Ravenna (Fel. Rav. 1934, 37.). — Volbach W. F. : Intorno ai capitelli di foglia di loto in S. Vitale a Ravenna (U. o. 124.). — Visser W. J. A. Theodora császárné sanvitalei képeiről : Gildeboek 1936, 138. — Más restaurált emlékekről Gerola : Il ripris- tino della cappella di S. Andrea nel palazzo vescovile di Ravenna (U. o. 1932, 70.). — Muratori—Santi : La chiesa di S. Giovanni Battista di Ravenna (II Commune di Ravenna 1930, 5., 46.). — M. G. M. : Classe. S. Apollinare e la sua basilica, Ravenna 1930. — Ricci C. : L’antico Duomo di Ravenna (Fel. Rav. 1931, 7.).

2 Mesnard M. : L’influence de l’iconographie romaine sur les mosaïques de Ravenna (Riv. di arch, crist. 1928, 307.). — Muratori—Santi : Roma o Bisanzio ? (Fel. Rav. 1930, 34.). — Galassi Gius. : Roma o Bisanzio. I musaici di Ravenna e le origini dell’arte italiana, Roma 1930. — A ravennai mozaikok fő kutatója Corrado Ricci volt, akinek utolsó munkái már 1934-ben bekövetkezett halála után jelentek meg : Távolé storiche dei mosaici di Ravenna (Battistero della Cattedrale), Roma 1932. — U. a. Bollet. del Reale Ist. di arch, e storia dell’arte 1932, 103. — U. o. Monumenti Fasc. 4., 5. (S. Apollinare Nuovo, Capp. arcivescovile), Roma 1934. — Fasc. 6. (S. Vitale), Roma 1935. — Fasc. 7. (S. Apollinare in Classe), Fasc. 8. (S. Giovanni Evang., S. Michele in Africisco, Sant’Agata, Basilica Ursiana), Roma 1937. — Bartoccini R. : II mosaico pavimentale di S. Michele in Africisco (Fel. Rav. 1930, 11.). — U. a. : Un restauro ai mosaici di Ravenna (U. o. 1934, 58.). — Mesini Giov. : La «Trasfigurazione» e «S. Apollinare» nel mosaico della Basilica Classense (L’ illustr. Vatie. 1934, 661.). — Lorentz : Theoderich — nicht Justinian (Mitteilungen des Deutschen Arch. Inst., Rőm. Abteilung 1935, 339. a S. Apollinare Nuovo egyik mozaikjáról).

8 Zeiller J. : Sur une mosaïque du mausolée de Galla Piacidia à Rávenne (Comptes-rendus de l’Academie des Inscriptions et Belles-Lettres 1934, 43.). —

V. ö. Filippini Franc. : Il valore simbolico dei musaici dei «mausoleo» di Galla Piacidia (Bull, d’arte del Min. della Educ. Naz. 1931, 367.). — Gerola: Le távolé storiche dei musaici dei sepolcro di Galla Piacidia (Riv. dei R. 1st. di arch, e storia dell’arte 1932—33, 99. ). — Egyéb ravennai emlékekről Byvanck A. W. : De mozaicken te Ravenna en het «Liber Pontificalis ecclesiae Raven-