Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Péterffy Gedeon: A regula és Szent Tamás
332 PÉTERFFY GEDEON tudja kimeríteni és az életben megvalósítani. A domonkos szentek soraiban is azt láthatjuk, hogy egyesek inkább a külső munkában emésztették fel magukat, mások pedig inkább az elmélyedő tudományos munkának és kontemplativ életnek éltek ezt is az apostoli célok szolgálatába állítva. Szent Tamás az utóbbiak közé tartozik és bár bőségesen kivette részét a lelkipásztori munkából, mégis élete munkájának nagyobb része a tudományos tevékenységre, kontemplativ életre esik.1 Ez olyan vonás az alakján, amely igen közel áll a monasztikus életeszményhez. Nem túlozunk, ha az apostoli feladatoknak élő rendben Szent Tamás egyéniségének nyugodt, elmélyedésre hajló vonását legalább részben a bencés nevelés hatásának tulajdonítjuk. Életének sora igen mozgalmas volt, részt kellett vennie heves vitákban és küzdelmekben, mégis állandóan megőrizte lelkének a nyugalmát. Csodálatraméltó lelki egyensúly, mély alázatosság, gazdag érzelmi élet, amely soha sem törte át az önfegyelem korlátáit, mind olyan tulajdonságai Szent Tamásnak, amelynek alapjait ifjúságában Montecassinon rakta le és a monasztikus élet csendes békéjében sajátított el. A szellemi munka : lectio és studium századokon át a bencés kolostorokban talált igazi otthonra és a domonkos szellem is erre a tudománynak élő, kontemplativ irányra tekintett fel tisztelettel, mikor a tudomány műveléséről volt szó.1 2 Nem kell csodálkoznunk azon, hogy Szent Tamás megőrizhette és lelkében továbbfejleszthette azokat a vonásokat, amelyek bencés neveléséből adódtak. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Szent Tamásnál a tradíció tisztelete és az atyák munkáinak megbecsülése annak a szellemnek a hatása, amely az atyák műveibe való elmélyedés és behatolás útján törekedett a teológia feladatainak megfelelni. Ennek hatását egész tudományos munkásságán érezni lehet és ennek egyik forrása montecassinói bencés neveltetésében kereshető. Szent Tamás bencés neveltetése szolgáltatja a történelmi alapot ahhoz, hogy bencés hatásokról beszélhetünk és ennek a hatásnak nyomait kutatva igazat kell adnunk Serrynek, aki vitairatában arra hivatkozik, hogy Szent Tamás milyen alaposan ismerte a bencések életét és azt a meglepő kijelentést teszi, hogy mikor szentünk a domonkosok érdekében szól, akkor is bencés gondolatokat említ és példáit is innen veszi.3 Serrynek ez a megjegyzése felhívja figyelmünket arra az 1 A tanításnak és tudományos munkának ezt a kettős oldalát fejtegeti a Summa theologica egyik articulusában : Utrum docere sit actus vitae activae an contemplativae? II—II. 181, 3. 2 Humbertus de Romanis is Szent Benedek előírására (Regula cap. 48.) hivatkozik, mikor az olvasmányokról ír. Opera, I. 427. 3 «Illud nos quoque non mediocriter movit, quod plenissimam rerum Benedictinarum cognitionem in Angelico Doctore deprehenderim . .. Fla- grantissimum denique studium, quo Benedictina quaeque, ceteris ferme neglectis, non nata modo, sed et quaesita de industria occasione, ita nervose,
