Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Bendefy László: A kumai püspökség története
324 BENDEFY LÁSZLÓ Tudván pedig azt, hogy az ősi magyar nyelvben a melléknévi I képző ü-nak hangzott, ez a mai szó : «kumai», így hangzott : kum+u, azaz kumu. A kaukázusi püspökség a kumamenti, azaz kumai püspökség egyenes utódja volt, sőt a kumamenti lelki gondozás volt annak főfeladata a továbbiakban is. Ezért jogosan használták megjelölésére a kumai püspökség, azaz ősi magyarsággal a «kumu püspökség» nevet. A «kumai püspök» kifejezés latinul így hangzik : «episcopus Cumensis». Számolnunk kell azonban azzal, hogy az a sok idegen (olasz, német, angol) nyelvű hittérítő, aki azon a vidéken dolgozott, ha a nép egyszerű fiától érdeklődött, hova való, akárcsak ma, nem város-, hanem tájszerinti feleletet kapott attól : kumu-nak, azaz kumainak vallotta magát. Mivel pedig ezek az idegenajkú szerzetesek nem ismerhették olyan tüzetesen a magyar nyelvet, hogy a kumu szó jelentésével tisztában lehettek volna, érthető, hogy a helyes «Cumensis» helyébe Cumu- ensis-t, ill. Cumuchensis-1 írtak jelentéseikbe s a pápai udvarban ez a téves név vert gyökeret. így nem volt nehéz fr. Bartholomaeus de Pisa-nak, aki a helyszínén sohasem járt, azt a következtetést levonnia, hogy a Kaspi hegységből ismeretes Cumuch, var. Comuch városban van a ferenceseknek kolostoruk, noha ez a tudósítás a valóságnak egyáltalán nem felelt meg ! A valóság ellenben — a fentiek alapján az, hogy ez a kifejezés : «episcopus Montium Caspiorum, vel Cumuchensis, vel Comuchensis», így fordítandó : a Kaspi hegyek püspöke, vagyis a kumai püspök. Az Elbrusztól északnyugatra (légvonalban) mintegy 60 km-re emelkedik magasba a Tamcsiéra 2040 m magas csúcsa. Ennek északi oldalán vannak a Kuma-, délkeleti oldalán pedig a Podkumok vagy Podkumka1 folyó forrásai. A hegycsúcs délnyugati lábánál van viszont az a hely, Karamuzsina nevű bányavároska közelében, ahol a Kuban a Szona folyóval egyesül. (A Szona partján állanak a Kliszi-nek nevezett romok !) Miként Klaproth id. művéből értesülünk, már az ősi időkben is megvolt az a jól járható út a Podkumok mentén, amely a Kuban forrásvidékét a Bestau (Öthegy) alatt elhaladván, Georgijevszken keresztül a Kuma síkvidékével kötötte össze. A Podkumok forrásvidékétől 28—30 km-nyire délkeletre a Malka forrásait találjuk. Viszont XXII. János pápa nevezetes bullájából tudjuk azt, hogy a kumamenti magyarok szomszédjai voltak többek között a Malka folyó mentén lakó malkaitáknak is.1 2 Ebből pedig az következik, hogy a magyaroknak ott kellett élniök a Podkumok mentén is. Következtetésünk helyességét igazolja KLAPROTH-nak az a tudósítása, hogy a Podkumok folyót a cserkeszek Gum, vagy Gumeh 1 V. ö. Klaproth id. m. 499. 1. 2 V. ö. 1. a. id. m. I. és III. közi.
