Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Bendefy László: A kumai püspökség története
A KUMAI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETE 325 néven ismerik,1 amiből viszont az következik, hogy a Madzsar Unneh-i püspökség annál is inkább használhatta a kumu = kumai jelzőt, mert a hithirdető szerzetesek már a Podkumok mentén, ami mindössze pár órai lovaglásnyira volt a püspöki székhelytől, «kumu» területre léphettek. A Podkumokról Klaproth (az id. helyen) további érdekes adatokat közöl. «Ez a folyó — írja —, amely majdnem olyan tetemes, mint maga a Kuma, a Kecsergán és a Baramut hegységek lábánál2 két ágból fakad. Ez a két forráság a Malka forrásai és a Kubánon átvezető kőhíd között ered. Ide szokták felhajtani csordáikat és méneseiket a cserkeszek július és augusztus hónapokban, a legnagyobb nyári forróságok idején, s mintegy negyven napig tartózkodnak ott, mivel ott nincsenek olyan szúrós legyek és bogarak, amilyenektől a marhák nyáron a steppéken annyit szenvednek.» A havasi legelők használata évezredekre visszamenő szokás az ázsiai pásztornépeknél. Nyilván használatosak voltak ezek a legelők már a XIV—XV. században, a kumai püspökség idejében is. És legeltetés idején jó alkalom kínálkozott a hittérítő szerzeteseknek arra, hogy az alatt a 40 nap alatt hirdessék az Igét az ott összegyülekező pásztornépeknek. Lehetetlennek tartom tehát, hogy a podkumokmenti magyarokat és velük együtt ezt a «kumu» területet a madzsar unneh-i püspökséghez tartozó hittérítők ne ismerték volna. A Klaproth által Madzsar Unneh néven leírt romterületen egy nagyobbszabású kőtemplom, körülötte pedig téglából épült kolostor és egyéb (részben melléképületek) romjai hevernek. Mivel itt fekszik több rom és mivel ez a romterület őrizte meg a Magyar nevet, nem lehet kétséges, hogy a püspökök székhelye ez a kolostor lehetett. A Kliszi nevű romok csupán egyetlen templomra vallanak. Úgy látszik, az egyházi szolgálatot itt a környékbeliek auljaiban és jurtáiban, vagy csatirjaiban megszálló zarándok testvérek látták el, mert állandó jellegű kolostornak nyomát Kliszi mellett nem találjuk. Klaproth említi, hogy a Kliszi-i romtemplomhoz harangtorony is tartozott. Ez a tény nem áll útjában annak a feltevésnek, hogy a templom a XIV. században épült. Bizonyságul legyen elég Üzbég kánnak 1314 március 20-án kelt kiváltság- levelére hivatkoznunk, amelyben a birodalmában tartózkodó ferences testvéreket mentesíti mindennemű hadiszolgálattól, vámtól és adófizetéstől és kifejezetten védelmébe veszi őket mindennemű erőszakoskodással szemben. Megtiltja, hogy bárki megtámadja, vagy feltörje templomaikat, házaikat, kolostoraikat, vagy megakadályozza őket harangjaik használatában. Mindezt pedig elődeire való hivatkozással rendeli, akik már korábban szintén megadták nekik ugyanezeket a kedvezményeket.3 2 L. Klaproth id. m. 499. 1. 3 A Tamcsiéra hegycsoport két hegysége. 3 V. ö. Balanyi, Adatok a ferencrendiek tatárországi missziós működésének történetéhez. Kát. Szemle, 30. kt., 74 1., Bp. 1925.
