Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
284 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN cseleiének azt az alapvető tanítását foglalja össze, mely szerint az emberi megismerés itt a földön a tapasztalati világhoz van hozzákötve és így a metafizikai világot csak a tapasztalati világból, világban és világon ismeri meg. Szent Tamás szerint tehát az emberi értelem fénye nem gyullad ki anélkül, hogy rá ne vetítené világosságát az érzéki megismerés anyagára. Rahner műve a tomista ismeretelmélet csomópontját ragadja ki és világítja meg, hiszen a conversio ad phantasma mutatja meg, hogy a különböző ismerő képességek az ismerés tényében átfogó egységben fogódzanak össze. így a conversio ad phantasma az egy emberi megismerés eredetének egységét igazolja. A könyv sokszoros indítást ad az olvasónak arra, hogy a tomista ismeretelmélet további fejezeteinek hasonlóan részletekbe menő, tudományos megismerésére törekedjék. ibrányi Ferenc. Dr. Rosa Feifel: Die Lebensphilisophie Friedrich Schlegels und ihr verborgener Sinn. Bonn. Hanstein. 1938. 140 1. Azt a problémakört, melyet Schütz oly találóan határoz meg e szavakkal : «Isten a történelemben», kutatta Fr. Schlegel történelembölcselete. Ehhez a tárgykörhöz hozzáfér némileg a keresztény bölcselő, de a történelem irányvonalát konkrét módon már nem tudja megvonni. A theologusnak látása behatóbb lehet, ha a szentírásból és az egyháztörténetből igyekszik megismerni a Gondviselés rejtett útjait, melyekkel Isten vezeti a történelmet. Fr. Schlegel nem elégedett meg a teológiai ismeretforrással. A stigma- tizált Christine von Stranszky asszonnyal való levelezéséből kitűnik, hogy magát prófétának tartotta, a szentírásban mások által hozzáférhetetlen jelentést keresett, az újszövetségben a végső idők jelképét látta. Schlegel történelemszemléletének két oldala van : esoterikus, kiválasztott híveinek szóló ; exoterikus — a kívülállók számára hirdetett tanítása. Magát az új idők Mózesének gondolja, aki korát az egyiptomi sötétségből kivezeti az ígéret földjére. Rosa Feifel jó munkát végzett, midőn Fr. Schlegel embertanának, teremtéselméletének, szellembölcseletének sajátos vonásait feltárta. Ezek nagyon emlékeztetnek a gnosztikus iskolák tanaira. Ez a tanulmány azért is jó, mert segítségével világosan látjuk, hogy Fr. Schlegel történetbölcselete kívül áll a tudomány világán. Kühár Flóris. A. Desbucquoit: Avec Dieu toujours. Paris, Lethielleux, k. o. 136 oldal. A szerző maga állítja : un livre sans complications théologiques — theológiai problémák nélküli, amolyan élénk, meleg tucatmunka, aminőket a francia könyvpiac sűrűén termel. Az istenjelenlét három fajtáját ismeri : a lét, az Eucharisztia és a kegyelem és röviden elmondja — egyáltalában nem merítve ki a témát — az istenközellét néhány lehetőségeit, illetőleg eszközeit. Könnyedsége és szónokias stílusa még a lehetőségét is kizárja annak, hogy valamiben elmélyedjen, amit végtére a szerző nem is akar. Tiejenthaler József.
