Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 283 fogalmait nem a fizikai elvonás, általánosítás fokán veszi át, hanem a metafizikai elvonás fokán. A természettudományos haladás rendszerint csak a fizikai elvonás által nyert fogalmat módosítja, nem pedig a szorosan vett metafizikai fogalmat. Amit Szent Tamás szubsztanciának mond, annak fogalmi jegyei ma sem mások ; a változás legfeljebb ott van, hogy az Eucha- risztiára vonatkoztatva a kenyérben másban kell a magánvalót keresnünk, mint az ő, még teljesen az egyszerű érzéki tapasztalatra utalt kora kereste. Sok problémája a szerzőnek abból származik, hogy nem mélyedt el eléggé Szent Tamás tanításába. Szent Tamást nem lehet a trienti zsinat utáni elméletekkel megközelíteni (Suarez, Lugo stb.), hanem közvetlenül kell belehatolni. Mindjárt egyszerűbb, világosabb lesz minden ; az ő fönséges Eucha- risztia-tana is. Azt el kell ismernünk, hogy a szerzőnek jó dialektikája van és hogy egészében a tisztánlátás kedvéért írta meg munkáját. Kühár Flóris. Karl Rahner: Geist in Welt. Zur Metaphysik der endlichen Erkenntnis bei Thomas von Aquin. Innsbruck, 1939. — A majdnem 300 oldalas tekintélyes munka voltaképpen a Summa Theologica egyik articulusának (Ia, q. 87, a. 7.) magyarázata. Az említett articulus az értelemnek az érzéki képhez való fordulását (conversio ad phantasma) tárgyalja. A könyv első része (1—35) szorosan vett szövegmagyarázat, melynek folyamán felvetődnek a különböző kérdések, amelyek vonalán a conversio ad phantasma további megvilágításra szorul. A második rész (35—280) a conversio ad phantasma kérdéséhez bensőségesen kapcsolódó problémákat szisztematikusan dolgozza fel Szent Tamás bölcseletének szellemében. A harmadik részben (281—296) a tomista metafizika egyik részéből kitekint a metafizika egészére, amennyiben az ismeret metafizikája megadja a feleletet a metafizika lehetőségének és határainak kérdésére. A beállításában, alapgondolatában és kidolgozásában eredeti mű a Summa-magyarázat mintájául szolgálhat és egy eljövendő nagy szintézis egyik élőmunkájának tekinthető. Magát Szent Tamást hallatja elejétől végig. Eltekint Szent Tamásnak a forrásaival (Aristoteles, Szent Ágoston) való összefüggésétől, nem veszi figyelembe azt sem, hogy a Mestert hogyan értette és hova magyarázta iskolája. Magát Szent Tamást akarja adni a maga benső fölépítésében és dinamikájában. Amikor Szent Tamás egy mondatának, illetőleg egy gondolatának szellemétől vinni engedi magát, nem akarja Szent Tamás eszmevilágának talaját elhagyni, éppen ennek biztosítékaképpen keresi Szent Tamás különböző szövegeivel való kapcsolatot. Viszont a ma szemével nézi Szent Tamást. Tehát sokszor a modern bölcselet kérdéseinek, problémáinak, gondolatmeneteinek síkján akarja megérteni azt, amit Szent Tamás más összefüggésben feltett kérdésekre felelt. A mű címe : Szellem a világban. Szellemen érti azt a képességet, amelynek segítségével az ember megismeri a fizikai világ mögöttit. Világon érti azt a valóságot, amely az emberi tapasztalat számára közvetlenül adva van. Hogy az emberi megismerés Szent Tamás szerint mennyiben «szellem a világban», arra ad feleletet a könyv. A magyarázott articulus Szent Tamás böl
