Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
260 MÓRA MIHÁLY államot abban, hogy az egyformán nyilvánjoginak minősített vallásfelekezet közül némelyiknek sajátos kedvezményt ne adjon, vagy korlátozásnak ne vesse alá ; az állam szempontjából a közérdekű jelentőségük különféle foka az a mérték, amelyhez a nyilvánjogi testület keretén belül az egyes vallásfelekezet kedvező, vagy odiózus helyzete igazodik.1 Erősen alá kell húzni, hogy a történeti államban erre a történeti fejlődés és előzmények szolgálnak alapul, amelynek nyomait még oly erős irányváltozás sem tudja teljesen eltörölni, hiszen tabula rasa-t tudvalévőén egyházpolitikai téren nehezen lehet megvalósítani. Például felhozhatjuk a paritásossá vált magyar államot, amelynek jogrendszerében a katolikus egyház kiemelkedő szerepe1 2 mind a mai napig nem enyészett el. A vallásfelekezetek nyilvánjogi (közjogi)3 minősültsége. 13. A másféle rendszertől eltekintve azok az államok, amelyek a történelmi előzmények és a jelenlegi felfogás eredményeképpen az Egyház fokozott jelentőségét az állam szempontjából is felismerik, az Egyházat, illetve az errevonatkozó jogszabályokat a közjog szférájába helyezik el. Ennek az egyházpolitikai alapelvnek jogi konstrukciója különféle elnevezésben nyilvánul meg. Újabban a legismertebb a nyilvánjogi korporáció, nyilvánjogi testület, köztestület elnevezés, amelynek és a hozzá hasonló megjelöléseknek rövid áttekintése során egyben világosabbá válhat a szóbanforgó egyházpolitikai rendszer és annak jogi vetülete. Bennünket természetesen itt csak az érdekelhet, hogy mi eme elnevezésnek a közelebbi tartalma, hogy azután a magyar jogrendszer álláspontja a jogösszehasonlítás világa mellett élesebbé váljék. Az 1934 május 1-én hatályba lépett osztrák konkordátum II. arti- kulusa, az ugyanaz évbeli osztrák alkotmány 29. pontja I. bekezdésével (Die katholische Kirche und die anderen gesetzlich anerkannten Kirchen und Religionsgesellschaften geniessen öffentlich-rechtliche Stellung) egybehangzóan, ezzel kezdődik : Die katholische Kirche geniesst in Österreich öffentlich-rechtliche Stellung. Ez azonban korántsem valami újdonság, hiszen már az 1874 május 7-iki törvény (röviden : Katholiken1 Hussarek, Grundriss, 8. 2 A primatus honoris-ra vonatkozólag v. ö. Madarász István : A katolikus Egyház kapcsolatai a magyar állami közigazgatással, kny. Mai Magyar Város, Budapest, 1938, 3. 3 Ha a nyilvános ellentéte a titkos, Kováts Gyula (Az utolsó két egyház- politikai törvényjavaslat, Budapest, 1894, 45) ironikus megjegyzése szerint a vallásfelekezet mint nyilvános testület ellentéte a titkos testület ; ezek- szerint a nyilvánjog (ius publicum, droit public, diritto, publico öffentliches Recht) ellentéte a titkos jog lenne. Minthogy azonban ez a kifejezés újabban nálunk is meghonosodott, nem találunk kivetnivalót használatában, bár a közjog terminusa kétségtelenül meggyökeresedettebb.
