Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Szabó Elek: A ferences iskolaügy a XIV. sz. végéig
A FERENCES ISKOLAÜQY A XIV. SZÁZAD VÉGÉIG 237 nelem, földrajz és természetrajz köréből csak alkalmilag felkínálkozó ismeretközléssel kellett megelégedniök. Sok függött itt a tanító egyéni kedvtelésétől és hangulatától. Az iskolák vezetése a skolasztikus feladata volt. Sokféle lekötöttsége miatt rendszerint a tőle kinevezett rector scholarum végezte a tanítást. S ha nagyobb osztálylétszámmal dolgozott, akkor a felfogadott tanerők, a «locati»-k segítették, akik a mai osztálytanítóknak felelnek meg (locus, plur. loca a középkori latinságban a tanulók egy csoportját, osztályt jelent). A domonkos rend a saját növendékei számára már kezdettől fogva tartott fenn ilyen elemi iskolákat, amelyeknek igazgatási és tanítási rendszere az apátsági és városi iskolákéhoz hasonlított.1 Az 1270-es évek után azonban megszűnnek náluk ez iskolák nyomai. A ferencesek meg éppen ekkor kezdik a Rend keretén belül is bevezetni őket. Törvényes alapot a Provincia Romana 1316. évből származó szabályaiban találunk először. Elrendelik a studia grammaticalia felállítását, amelyeken keresztül kell menniök a növendékeknek, mielőtt bölcseleti tanulmányokat folytathatnának.1 2 A dolog természetéből folyik, hogy ezeket az elemi ismereteket a szerzetesi próbaév megkezdése előtt kellett elsajátítaniok. A statútumok erre nem térnek már ki. Valószínűleg felvételi vizsgát tettek a növendékek, mint a domonkos rendben előírva volt. Már a legrégibb, 1226-ból származó szabályaik előírják : «In quolibet autem conventu eligantur tres idonei fratres ... qui recipiendos in moribus et scientia diligenter examinent».3 A hivatásra közvetlenül előkészítő tanulmányok megkezdésére teljesen elegendő volt az így megszerzett elemi ismeret a rendek keretén belül is, nisz az egyetemi beiratkozáshoz sem követeltek meg többet.4 A próbaév tananyagáról nincs sok megjegyezni valónk. Elsődleges feladat itt nem a tanulás volt, hanem a szerzetesi szabályok, a fegyelem és a lelkiéletbe való gyakorlati bevezetés lépett előtérbe. Foglalkoztak a breviárium és az egyházi ének megismerésével. A legelső időkben engedték csak meg, hogy a noviciusok teológiával is foglalkozzanak. Sőt az is előfordult akkor még, hogy a rendbelépő egyetemi tanárok a próbaév alatt is folytathatták rendszeres előadásaikat. Eccleston kifejezetten közli ezt az Oxfordban rendbelépett Radulphus de Colebruge 1 Douais: Essai..., 15. 2 Stat. prov. Romanae (1316) VI. 4; Little: Constitutiones provinciae Romanae anni 1316. AFH. XVIII (1925) 368. 3 Denifle: Die Konstitutionen des Predigerordens vom Jahre 1228. ALKG. I. 202. 4 Wappler: Geschichte der theologischen Fakultät der k. k. Universität zu Wien. Wien, 1884, 189; Bianco: Die alte Universität Köln. Köln, 1885. Anl. 43.
