Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Ibrányi Ferenc: A keresztény életeszmény erkölcsi tartalma
A KERESZTÉNY ÉLETESZMÉNY ERKÖLCSI TARTALMA 195 írja, hogy az ő és az Úr Krisztus követői lettek («v/xeiç /ufirjxai rjfiwv èyevrjêrire xal xov xvqÍov»j.1 És így a tesszalonikai keresztények maguk is a macedóniai és achaiai összes híveknek példaképe, típusa lettek («coore yevécr&cu vjuâç xvjiov Ttâaiv xoïç niaxevovaiv év rfj Maxedovía xal év rfj ’Ayaía»).1 2 Szent Pál szerint a keresztség szentsége, a Krisztusban való újjászületés elhelyezi létrendileg (entitative) a lélekben az Úr Krisztushoz való hasonlóságot: mindnyájan, akik Krisztusra megkeresztelkedte- tek, Krisztust öltöttétek magatokra («ó'otoí yàg eîç Xqioxóv eßcmxio&rjxe, Xqioxov èveôvoao&e»).3 Azonban ez a létrendi hasonlóság, mint képesség, arra van hivatva, hogy erkölcsi cselekvéseinkben új valósággá ténylegesüljön és a cselekvések útján az erkölcsi személyiségünkben is kialakuljon a Krisztus-hasonlóság. Krisztus magunkra-öltése a kereszt- ségben ingyenesen kapott tény, egyben az erkölcsi személyiség számára éppen a keresztség által lehetővé vált feladat. Szent Pál inti a római híveket : vessük el tehát a sötétség cselekedeteit. Mint nappal, járjunk tisztességesen; nem tobzódásban és részegeskedésben, nem búj álkodásban és kicsapongásban, nem civódásban és versengésben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust.4 Krisztus fölöltése itt nem jelentheti a keresztség szentségét, hiszen azoknak szól, akik már meg vannak keresztelve. Krisztushoz való hasonlóvá-levést, Krisztus fölöltését, mint keresztény erkölcsi feladatot, gyönyörűen fejezi ki Szent Pál, mikor a kolosszeiekhez írja : ti levetettétek a régi embert összes cselekedeteivel és fölöltöttétek az újat, azaz megkeresztelkedtetek ; ennek az új embernek újra meg kell újulni, azaz új belső lelki-világot kell kialakítanotok magatokban.5 És a lelkivilág megújítandó az új ember teremtőjének, azaz Krisztusnak mintája, képe szerint. Tehát a keresztény erkölcsi személy mintája, ősképe Krisztus.6 Az egész apostoli munkának, buzdításnak, tanításnak, utánajárásnak és gondoskodásnak célja, hogy a megkeresztelt lelkivilágában kialakuljon Krisztus : 1 Tessz. I, 1, 6. 2 U. o. 7. 3 Gál. 3, 27. 4 Róm. 13, 12—14. 6 Meg kell újulni eîç ênlyvcocnv, szóról szóra : az ismeretre. Az ismeret azonban Szent Pálnál elméleti és gyakorlati ismeretet jelent, tehát az akarati elhatározást is magában foglalja. Továbbá az ismeret egészét és összességét jelenti. Következőleg Szent Pál a külső cselekvés mögött rejlő egész lelkivilágra gondol. Erre megújulni = új lelkivilágot kialakítani. A lelkivilág megújulása ismételt megújulás (ávaxaivovpevov), tehát ezt megelőzi egy más megújulás, t. i. a keresztségben való újjászületés. 6 « àjiexôvad/xevoi xov nafauóv av&gamov avv xalç ngàÇeoiv avxov, xal êvôvaàfievoi xàv véov xov âvaxaivov/xevov eîç èniyvœoiv xax’ eixóva xov xxíaavxog avxóv.» Kol. 3, 9—10. A Vulgáta és fordításai nem adják vissza az eredeti szöveg értelmét. Az igazi értelmét lásd a fenti magyarázatban kifejtve. 13*
