Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés

182 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN hiszi, hogy eredetileg nem tartozott a negyedik evangéliumhoz, bár az a Szent­írásnak sugalmazott része és értékes okmánya az apostoli tradíciónak. Jézus születési éve U. C. 747—748 (szerintünk 749), nyilvános fellépésének esz­tendeje 780/781, működésének ideje két év és néhány hónap, halálának esz­tendeje 783. Az Apostolok Cselekedeteinek szövegtörténetében elveti Blass véle­ményét e könyvnek kettős kiadásáról. Szent Pál megtérését a 34—37 között lefolyt esztendőkre, legvaló­színűbben 36-ra teszi ; nézetünk szerint a 32/33. esztendő Gal. 1, 18. és 2, 1. miatt valószínűbb. Szent Pál első útja 45—48 közé esik, az apostoli zsinat ideje 49/50 ; második útja 49/50-től 52/53-ig tartott, harmadik útja 53-tól 58-ig. Szent Pál illíriai tartózkodását az apostolnak harmadik nagy útjába illeszti bele és Kor. II. megírása utánra teszi, azt állítva, hogy az apostol Macedóniából indult oda, miután a Korintusból visszatérő Titussal találko­zott, de mielőtt harmadízben Korintusba ment volna. A Galatákhoz írt levél kérdésében (velünk együtt) az északi Gaiácia hipotézisét vallja. — Kor. I. és Kor. II. közé Állovai együtt Szent Pálnak egy korintusi útját helyezi, és Állovai együtt azt állítja, hogy Kor. I. és II. között az apostol egy számunkra elveszett levelet írt Korintus híveinek ; ez volt a «sok könnyhullatással» megírt levél. Ez a «working hypothèse», melyet mi is vallunk, több nehézséget megold, de csak szövegmagyarázaton alapul és az Apostolok Cselekedeteinek elbeszélésében történelmi alátámasztása nincsen. — Az Efezusiakhoz írt levelet velünk együtt körlevélnek tartja, de ama tanuk között, akik 1, 1-ben elhagyják az év ’Ecpéatp szavakat, nem említi a Chester Beatty-féle kódexet (P48). Ugyancsak a Zsidókhoz írt levélnél sem említi, hogy a Chester Beatty-féle kódexben ez a levél közvetlenül Róm. után olvas­ható. E levél szerzősége kérdésében Origenesnek ismeretes véleményét fogadja el ; megiratása korát pedig arra az időre teszi, amikor Szent Pál Hiszpániából Itáliába visszatért. A katolikus levelek elnevezésében a «katolikus» szót helyesen a levelek enciklikus jellegére magyarázza. — Jakab, a kánon első katolikus levelének szerzője, azonos Jakabbal, Alfeus fiával, az apostollal ; «az Úr testvérei» Jézusnak közeli rokonai («consobrini»). Szent Jakab levele és Róm. között nincsen irodalmi függés ; Jak. 50 körül Íratott, mégpedig a jeruzsálemi anyaegyházzal kapcsolatban élő zsidó-keresztény olvasókhoz. Vélemé­nyünk szerint e levélnek ilyen korai keltezése nem lehetetlen és első olvasóit mi is Jeruzsálem és Palesztina zsidó-keresztényei között keressük, mert 1, 1-ben az év rjj Siaonop? szavakat metaforának tartjuk : míg itt a földön élünk, mindnyájan idegenben, a diaszpórában vagyunk. —Júdás levele 62—66 közötti időből való ; első olvasói ugyanazok, akikhez Szent Jakab intézte a levelét. — Szent Péter halála évét 67-re teszi, bár elismeri, hogy 64 is lehet az apostolfejedelem halálának esztendeje. Szent Péter II. levele Szent Júdás levelétől függ; kora 66/67-re tehető. —Ján. II. 1-ben az inXev.vij nupta való­színűleg Kis-Ázsia egyik egyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents