Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
168 SZABÓ VENDEL lezettség szempontjából a vasárnap és a szoros értelemben vett ünnepnap között különbség nincsen, a történeti fejlődésre támaszkodó nyelvhasználat azonban a kettő között különbséget szokott tenni. — A jogi kifejezést használjuk mi is. Az ünnepnapok már a II. századtól kezdve helyet foglalnak a keresztény kultuszgyakorlatok között és a dies natalis martyrum ünneplésének helyi szokásai, majd egyes kiváló vértanuknak általános tisztelete, nemkülönben később a Szűzanya ünneplése kibővítik a kultusz-szempontokat. Meghonosodásukat előmozdította az a körülmény, hogy a görög-római világban is voltak a hétköznapokkal szemben — dies — az ú. n. ünnepek — feriae —, amelyek valamely fontosabb nemzeti, sokszor szociális esemény vagy közéleti mozzanat emlékezetének ébrentartását célozták. Jellegük sacrum volt és az istenek tiszteletére szentelvék, azért rajtuk szüneteltek a tisztán világi vonatkozású munkák, nemkülönben a fórumokon végzett hivatalos ügyek. Az Egyház, a Civitas Dei, az ünnepek által a megváltás misztériumának egyes mozzanatait mindjobban kidomborította ; ugyancsak a saját küzdelmes élete héroszainak és pártfogóinak emlékezetét iparkodott megőrizni, azért az ünnepnapok bevezetésétől a hitélet fellendülését várta és általa különösen a communio sanctorum tudatának ébrentartására serkentett. Ez az ünnepnapok dogmatikai értelme. De mint minden emberek által végzett dologban, itt is felburjánzik a konkoly és Gerson a reimsi zsinaton keserűen állapítja meg az emberi gyengeségek ünnepnapi kivirágzását : «... ita ut, quod pro honore Dei et pro animarum salute fuit sapienter institutum, vertitur in contumeliam eius et salutis detrimentum». — Diet. IV. 2186. Túlzásba esett az ünnepnapok számának megállapítása is, sőt VIII. Orbán a már redukált ünnepszámot 1642-ben még mindig 37-ben állapítja meg, amihez 1708-ban még a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe járul, vagyis a vasárnapokkal együtt 52+38 = 90 nyilvános kultusznapjuk volt a híveknek, ami a polgári év negyedét teszi ki. Ez a halmozás csakhamar megszülte a reakciót a különböző országoknak adott felmentés alakjában. Legkirivóbban jelentkezett Franciaországban, a legkatolikusabb országok egyikében, ahol pápai engedéllyel a vasárnapokon kívül eső ünnepnapok számát 38-ról 4-re redukálták — karácsony, mennybemenetel, assumptio, mindenszentek —, amit követ Anglia 8 és Amerika 6 ünnepszámmal. A legújabb rendelkezés szerint a vasárnapokon felüli ünnepek száma texative 10, illetőleg 9 nálunk. — V. ö. can. 1247. § 1. és 3. IV. Az ünnepnapok megszentelésének kötelezettségét és lényeges körülményeit az évezredes gyakorlatot vévén alapul, az egyházi törvénykönyv így állapítja meg : «Parancsolt ünnepnapokon szentmisét kell hallgatni; tartózkodni kell ezenfelül a szolgai munkáktól, hivatalos közügyek végzésétől — actus forenses —, nemkülönben a nyilvános kereskedéstől, vásároktól és más nyilvános adás-vételi dolgoktól, hacsak törvényes szokások, vagy különös felmentések másként nem intézkednek». — Can. 1248.
