Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
150 MÓRA MIHÁLY önállósult, modern rendszere újabban terebélyesedett ki, még nem jelenti azt, hogy korábban «nyoma sem volt», csak annyi igaz, hogy az egyházi adójog, pénzügyi jog valóban nem olyan bonyolult, szövevényes és terjedelmes disciplina, mint az állami és hogy a dolog természeténél fogva, utóbbitól el is tér. Amint például az egyházi büntetőjog anyaga sem azonos az állami büntetőjoggal, és a terjedelme is kisebb, — azért csak van egyházi büntetőjogi tudomány is. Más kérdés, hogy az egyházi jog egyes ága' tudománytechnikailag nem mutattak olyan önállósulást és különállást, mint a világi jog egyes ágai. Azt azonban készséggel kon- cedáljuk, hogy szükség van az egyházi adójog, de általában az egyházi közháztartási jog bővebb feltárására, már csak azért is, hogy a fentihez hasonló nézetek ne csűszhassanak be az irodalomba. II. AZ EGYHÁZKÖZSÉGI ADÓ L E FO G L A L H ATÓSÁG A. Végrehajtási jogi előismeretek. 8. Az eddigiek során azokat az előfogalmakat és mondhatjuk alapfogalmakat igyekeztünk megvilágítani, amelyek az egyházi adójogba bevezetésül szolgálnak ; ezek jórészt valamennyi egyházi adójogi probléma előkérdésének tekinthetők. Mindenekelőtt tisztáztuk az egyházi adó és az egyik alfaja, az egyházközségi adó fogalmát, az Egyház adóztatási jogosultságát az egyházi és a világi jog szerint, utóbbi keretében áttekintettük az egyik középeurópai állam egyházi adóügyi alap- rendszerét és a Codex utáni konkordátumok1 vonatkozó rendelkezéseit. A vegyes kérdések csoportjában szó volt arról a különbségről, amelyet a magyar közjog az egyházi adó szempontjából a bevett és elismert vallások között tesz, az egyházi adó együttkezeléséről, a pénzügy- miniszter felügyeleti jogáról és excursióként arról, lehet-e egyházi adójogi disciplináról beszélni. Mindezekkel nem volt felesleges foglalkoznunk, mielőtt ama kérdés tárgyalásához érünk el, hogy az egyház- község ellen vezetett végrehajtás során lefoglalható-e az egyházi adó. Az ilyen részletkérdés teljes megértéséhez is szükséges azt megfelelő keretbe elhelyezni. A részletkérdés mivolta nemcsak a jogszelvény tudását teszi elengedhetetlenné, hanem nagyon is a jogrendszer egészének, a jogrendszer alapelveinek ismeretét. Ha igaznak tartjuk, 1 Szokásos «a háború utáni konkordátumok» gyűjtőnév is (pl. Giannini: I concordati postbellici Vol. I. Milano, 1929, Vol. II. Milano, 1936.), ám helyesebbnek tartjuk a Codex utáni konkordátumok megjelölést, mert ez az egyházi jogba jobban beleülő kifejezés. Az egyházi jogra a világháborúnál nevezetesebb cezúra a Codex Iuris Canonici hatálybalépése, megfelelőbb tehát, ha a gyűjtőnév erre utal és nem az — egyházpolitikailag is kétségtelenül jelentős — világháborúra.
