Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS.1 Vegyes kérdések. 6. Az egyházi adóra vonatkozó valamennyi részletkérdés tárgyalása ezúttal kívül esvén feladatunk körén, csupán egy-két fontosabb elv kiemelésével kell megelégednünk. így mindjárt azzal a különbséggel, amelyet a magyar közjog az egyházi adó szempontjából a bevett és elismert vallások között tesz ; ezekre különben alább még visszatérünk. Ismeretes, hogy a bevett vallások jogállása erősebb, kevésbbé korlátozott, mint az elismerteké. A bevett vallásoknak jogukban áll az állam közigazgatási hatóságának segédkezését is igénybe venni. így tehát a bevett vallások adóinak behajtása közigazgatási úton történik, az elismertek számára csak a törvény rendes útja, a bírói behajtás jogsegélye marad. A másik különbség arra az esetre vonatkozik, ha a vallásfelekezet tagja egyházát elhagyja anélkül, hogy más bevett vagy elismert vallásfelekezetbe lépne be. Ebben az esetben a bevett vallásfelekezet tagja az egyházi adót még a kilépés idejét követő 5 éven át fizetni tartozik, míg az elismert felekezetből kilépőt az egyházi adó továbbfizetésének kötelezettsége nem terheli ; más kérdés, hogy a kilépés idejéig esedékessé vált adója megfizetésére köteles.1 2 Inkább a behajtási technikához tartozik, hogy az egyházközségi adók együttesen kezeltetnek-e az állami adókkal. Az együttes kezelés nem kötelezettség, hanem csupán jog ; az egyházak számára azzal az előnnyel jár, hogy a szolgáltatások az állami adók jogi sorsában osztoznak, ezenfelül, minthogy az együttes kezelés kiterjed mind az adóelőírásra, mind a nyilvántartásra, levonásra, behajtásra, biztosításra és törlésre is, az egyházi adminisztráció ettől a tehertételtől megszabadul. Hátrányként szokták felhozni, hogy az együttesen kezelt egyházi adó teljesen a polgári adó jellegét ölti fel és a felekezeti tag elveszti kontaktusát egyházközségével, ami hátrányosan befolyásolhatja a hitéletet. Ez magyarázza meg, hogy az egyházközségek általában húzódoznak az együttes kezeléstől, sőt helyenként, mint pl. a budapesti unitárius egyház a közigazgatási behajtás útját sem veszik igénybe.3 A római katolikus Egyház egyházközségi adóztatási joga Magyar1 Az első részt lásd Theologia 1940. VII. évf. 47—63. 1. 2 Molnár Kálmán : Magyar Közjog,3 Pécs 1929, 141—142. 3 Takács, 292. Theologia. 10
