Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Ibrányi Ferenc: A keresztény életeszmény erkölcsi tartalma
A KERESZTÉNY ÉLETESZMÉNY ERKÖLCSI TARTALMA. Az erkölcstudomány, legáltalánosabban szólva, értelmileg át akarja világítani, érthető elemeire akarja bontani és egyben a meghatározó mozzanat megjelölésével össze akarja állítani az ember erkölcsi világát és életét, rá akar találni annak belső természetére, lényeges összefüggéseire, továbbá éppen az ember erkölcsi világának megértése alapján és abból kiindulólag eszméket akar adni, célokat akar kitűzni, amelyekhez az ember erkölcsi magatartásának, erkölcsi világa kialakulásának igazodnia kell. Az emberi gondolkodás történetének tanúsága szerint különböző úton és módszerrel lehet ugyanazt az egy valóságot az értelemhez közelhozni. A természeti lényeges jegyeiben változhatatlan, különben pedig változó arculatú valóság tartalomgazdagsága egy szempontból igen tökéletlenül közelíthető meg, sőt valamennyi eddig adott szemponttal sem kimeríthető. A más úton való elindulás kezdetén nyert szemlélet a már járt úton meglátott eredményektől annyira különbözik, hogy a benső összefüggés és egymás kölcsönös kiegészítése nem tűnik ki. Egy szempont egyoldalú hangsúlyozása, ismeretelméleti álláspont előfeltételeinek hagyatéka és az erkölcstudományi szemléletbe való bekapcsolása a különböző módszereket áthidalhatatlan ellentétbe állíthatja. Kétségtelen azonban, hogy minden új kezdés megtermékenyítette az emberi szellemet és a történelem nagyobb távlatában a különböző utat járók, ha rövid időre is, nagy gondolkodóikban találkoznak az egy hegycsúcson, ahol a különböző utak összefutnak és ahol kiviláglik, hogy bár az új út más tájakat, más gerinceket és völgyeket, más valóságmozzanatot és más vonatkozásokat láttatott meg, mégis ugyanannak az egy valóságnak mélyrehatóbb, sokoldalúbb és átfogóbb ismeretére vezetett. Az erkölcsi világnak legáltalánosabban ismert tudományos feldolgozása az ú. n. normatív etika. A XV. és XVI. század skolasztikáját csakúgy, mint a modern racionalista és empirista filozófiát Kantig a normatív beállítás jellemzi. A megismerés számára elsődlegesen valóban az emberi cselekvés erkölcsi minősültsége van adva. Az erkölcsileg jó tett alapján ismerem meg egy személy erkölcsi minősültségét. Az ember erkölcsi tudatának a cselekvés szempontjából való elemzése pedig közvetlenül a norma, szabály, törvény fogalmához vezet, amely a cselekvő számára önnön önkényes akaratától függetlenül adva van. A normát a cselekvőnek fel és el kell ismernie. A normához hozzáiga
